Bloomberg: már most működik az orosz dízel ársapkája
A korlátozás csak vasárnap élesedik, de a lap által gyűjtött adatok szerint az orosz exportdízel ára már múlt héten az EU által pénteken belőtt limit alá süllyedt.
A korlátozás csak vasárnap élesedik, de a lap által gyűjtött adatok szerint az orosz exportdízel ára már múlt héten az EU által pénteken belőtt limit alá süllyedt.
Vasárnaptól tilos orosz eredetű olajtermékeket behozni az Európai Unióba. Akik pedig még tudnak csővezetéken orosz nyersolajat venni, azok csak megkötésekkel kereskedhetnek az abból finomított termékeikkel. Felbukkant két új ársapka is. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a változásokról.
Minden ütőkártyát Horvátország kezébe ad a magyar olajcéggel szemben a február elejétől életbe lépő új EU-s embargó. Az uniós tagállamok új partnereket keresnek a kieső Oroszország helyére, ami viszont másutt is újra írja a finomított olajtermékek eddigi kereskedelmét. Alig több mint két hét maradt az új szankciók élesedéséig, addig viszont Vlagyimir Putyin még egyszer degeszre keresi magát Európán.
A globalizáció és a szabadkereskedelem helyett a befelé fordulásról, a nacionalizmusról és persze a háborúról szólt az elmúlt év – csupa olyasmiről, ami a hétfőn kezdődő Világgazdasági Fórum antitézise. A Covid miatt megszakadt ellátási láncok továbbra sem épültek teljesen vissza, és az USA protekcionista fordulata miatt lehet, hogy nem is fognak. Csak pár napon múlt, hogy a magángéppel érkező vendégsereget ne zöldellő pályák fogadják a svájci síparadicsomban. Minden azt üzeni a milliárdosdzsembori vendégseregének, hogy változás kell.
A tavalyi évet 3,3 ezermilliárd rubeles, vagyis 47 milliárd dolláros deficittel zárta Oroszország. Bár a nyugati gázkuncsaftok java kámforrá vált, a nyári, extrém árak miatt ez az üzlet 2022-ben még így is gyümölcsöző volt Moszkvának, idén viszont nagyon beszakadhatnak a bevételek. Ugyanez várhat a december óta szankcionált, és februártól még szankcionáltabb orosz olajra is, miközben Vlagyimir Putyin a háborús kiadások nagyfokú megemeléséről döntött.
Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt. A miniszterelnök az évek során rengeteg területen intézkedett így – felidézzük a legemlékezetesebb GVH-elpöcköléseket.
Baleseteket is okozhat, ha a rakomány eredetének elrejtéséért kikapcsolják a bárkáik transzpondereit, de az igazi veszély az, hogy az orosz hadiflotta manipulálhatja más hajók jeleit. Erre az elmúlt években több példa is volt, és az ilyen lépések a háború eszkalálódását is hozhatják.
Környezetvédelemre nevelnek ugyan a kültéri sportok felszereléseit gyártó vállalatok, de közben az ő működésük is környezetromboló. A saját kibocsátás-csökkentésen túl azonban ők kreatív, sokszor politikai aktivizmusra buzdító eszközökkel is élnek a klímavédelem érdekében, és lassan érkeznek azok a termékek is, melyek nemcsak csökkentett szénlábnyommal készülnek, de elmozdulást jelentenek a valódi megoldás, a körforgásos gazdaság felé.
Az ellátásbiztonsági kockázatok miatt spórol az ipar, az enyhe tél miatt nem fűt a lakosság, leestek az árak. Ott tartunk, hogy a korábban még zsaroló Oroszország maga pedzegeti, hogy szívesen küldene megint több gázt a kontinensre, ha mi is úgy akarjuk – aminél biztosabb jele nem nagyon lehet annak, hogy kezdik komolyan megérezni az európai piac elvesztését. Az európai gázhelyzet azonban így sem teljesen megnyugtató.
A magyar kormány 2022 végén azzal a feltétellel fejezte be a közös sarc ügyének gáncsolását, hogy az Európai Unió megadott nekünk egy könnyítést, melynek köszönhetően nem csökken az ország vonzereje a befektetést fontolgató multik szemében. A globális minimumadó azonban így is kellemetlen változásokat hoz a nálunk működő nemzetközi vállalatok életébe, ami akár áremelésekbe is torkollhat.
Drágább lenne felmondaniuk a szerződést, mint kifizetni az árut, úgyhogy végül mégse szakítanak Putyin olajával január elsejétől. Pedig már mindent előre elrendeztek.
Az LNG, azaz a cseppfolyósított gáz szállítása különösen környezetromboló, akkor is, ha a tankerek bunkerolajjal mennek, és akkor is, ha maga a rakomány egy része hajtja azokat. Számos terv van a hajóüzemanyagok zöldítésére, de ez csak évek múlva indulhat meg érdemben, és ha nem áldozunk rá eleget – nagyon-nagyon sokat –, akkor a tengeri szállítás sohasem áll át kibocsátásmentes üzemanyagokra, a globális klímacélok elérésének esélyét pedig alaposan rontja.
Pénteken a belga rendőrség óriási razzia keretében előállította az EP egyik alelnökét és a testület több munkatársát azzal a váddal, hogy politikai erejüket latba vetve Katar érdekében jártak el az EU-ban kenőpénzért és ajándékokért cserébe. A folyamatosan dagadó ügyre a hét elején, egy kárörvendő mémmel a magyar miniszterelnök is reagált. Összeszedtük, hogy hétfő délutánig mi derült ki az ügyről.
Az ársapka kivezetésével a lakosság elkezdte visszafogni a tankolásait, így ha az üzemanyag-ellátás még nem is tudott helyre állni, legalább a túlfogyasztás enyhül. Ez azonban csak részben vigasztalja a közúti fuvarozó szakma képviselőit, akik egyszerre továbbra is csak a tizedéig tölthetik a kamionok tankját, miközben pont most kéne sokkal többet hajtani a járgányt, hogy eleget tudjanak tenni az év végi csúcsszezon megrendeléseinek.
Attól még, hogy megszüntették a két kiválasztott üzemanyag hatósági árát, varázsütésre nem áll helyre az ország benzin- és gázolajellátása. A Mol szerint is hetekig tarthat, míg termelési oldalról enyhíteni tudnak a helyzeten, a teljes stabilizálódás pedig hónapokat vehet igénybe. A kormány addig is hárítja a felelősséget, és a káosz okozójaként a saját, felelőtlen intézkedései helyett megint Brüsszelre mutogat.
Óriási horderejű intézkedéseket hozott meg a hétfőn élesedett húzásaival az Európai Unió és a G7. Az orosz olajkereskedelem sebet kapott, csakhogy Moszkva már tavasz óta azon dolgozik, hogyan kerülje meg az új regulákat, és mostanra valamelyest már ki is építette a saját, párhuzamos piacát. És bár a Nyugat meg akarja büntetni Oroszországot, valójában neki sem érdeke, hogy az oroszoknak túl rossz legyen.
Egyetlen összetevőn múlt az egész. Az olajvállalat meghívására megnéztük a társaság felpörgőben lévő új kútját, és ellátogattunk az egykor olajban és gázban dúskáló, mára már kimerülőben lévő algyői telepre is.
A kormányinfón a miniszter azt mondta, addig lesz ársapkás itthon a benzin és a dízel, amíg az olajtársaság biztosítja az ellátást. Az ellátást viszont épp az veszélyezteti, hogy az ársapka miatt itthagyták az országot az üzemanyag-importőrök.
Még több akkumulátorgyárat szeretne Magyarországon, és ráfeküdne a megújulókból származó energia elraktározására Lantos Csaba leendő energiaminiszter, aki a kinevezése előtti parlamenti bizottsági meghallgatásán beszélt demográfiáról, geográfiáról, a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról, és a diófáról is, amit a nagyapja ültetett. A gazdasági bizottság ellenzéki tagjai a fejére olvasták az Orbán-kormányok eddigi energiaügyi mulasztásait, ám a testület végül döntő többséggel bizalmat szavazott neki.
Kész csoda, hogy kedden az Európai Bizottság végül is beterjesztette a régóta esedékes, uniós gázársapka-javaslatát. Kevésbé lenyűgöző a fejlemény, ha megnézzük, mi is van a tervben, és megpróbáljuk kikövetkeztetni, hogy az milyen hatással lehet az életünkre. A gázpiacon pedig a szakági félelmek szerint ráadásul még nagy felfordulást is okozhat az árplafon – de egy haszna mégis lehet.