Tiszai Balázs

Hosszú kényszerszünet után éledezik a műtrágyagyártás, de úgy tűnik, már késő

Az extrém energiaárak miatt nyáron sorra álltak le a kontinens gyárai, az eltűnt műtrágyát jellemzően amerikai importból igyekeztek pótolni az európai gazdaságok. A kiesett mennyiséget azonban valójában semmi sem pótolhatja, ha nem folyamatos a gyártás, akkor nem lesz elég anyag a tavaszi vetéskor. A hazai Nitrogénművek három hónapig állt, most készül újraindulni, de már önmagában ez is vagyonokba kerül, a kockázatok pedig nem lettek kisebbek. A műtrágyabalansz megbillenése pedig még súlyosabb éhínségeket hozhat Afrikában – Európában meg azt, hogy kevesebb lesz a kenyér és a sör.


Hogyan maradunk ki az uniós gázársapkából, ha nem tudunk kimaradni belőle?

Orbán Viktor a múlt heti EU-csúcson büszkén dobolta ki: elérte, hogy a hosszú távú beszerzési szerződések ne essenek a tervezett, államszövetségi gázársapka hatálya alá. Hogy ezt tényleg ő harcolta-e ki, az nem tiszta, de ennél fontosabb, hogy egyelőre az sem nyilvánvaló, ténylegesen hogyan maradunk ki a közös tőzsdei ármanipulációból, ha a Gazprommal kötött, hosszú távú szerződésünk árazását pont a holland tőzsdei árak mozgatják.


Mi kerül a trappista sajtban 4000 forintba, ha magyar termék?

Hiába készül valami magyar alapanyagokból Magyarországon, így is meredeken emelkedik az ára. Ez tehát még akkor is így van, ha az árut a szomszéd városból rendelik meg és forinttal fizetnek érte. De miért van ez így? Hogyan tudja a forint gyengülése áttételesen is drágítani a bevásárlásainkat? Bemutatjuk a folyamatot az itthon gyártott trappista sajt példáján.


Gázársapka nélkül nem sokat ér az uniós rezsicsomag – Magyarországon meg pláne nem

Az EU által eddig elfogadott javaslatok csak tüneti kezelést jelentenek, önmagukban nem fogják megzabolázni az energiaárakat. A megoldások közül ráadásul a magyar kormány saját verzióban többet már eleve alkalmaz. A csúcsidei áramfogyasztás visszafogása pedig olyan lépés, ami külön felszólítás nélkül, magától is végbemehet – amikor sorra elkezdenek bedőlni a kis cégek.


Csúsztatni készül a kormány a nemzeti konzultációban, nem része a következő szankciós csomagnak az orosz gázársapka

Arról tényleg tárgyal az EU, hogy limitálni kellene az importgáz árát, de az nem a következő, oroszellenes büntetőcsomag része lenne, hanem egy attól különálló, az energiaárakat letörni hivatott csomagé. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy csak az orosz gázra húznák rá, és egyelőre annyira megosztja a tagállamokat, hogy kérdésesnek tűnik, lesz-e belőle valami.


Úgy néz ki, az Északi Áramlat kiesése után egyedül maradunk az orosz gázzal az EU-ban

Két nappal azután, hogy robbanásokban megrongálódtak az Északi Áramlat gázvezetékek, a Gazprom bejelentette, hogy leállít minden gázszállítást, amely Ukrajnán keresztül érkezik Európába. Mivel a Jamalt már májusban letekerték, ha betartják a friss ígéretüket, akkor az utolsó jelentős, Európába befutó csövük a Török Áramlat meghosszabbítása, a Balkáni Áramlat lesz, mely a szerb határon lép be Magyarországra.


Teljes a káosz az energiabeszerzéseknél, a kereskedők sokszor árajánlatot sem mernek adni a cégeknek

Nemcsak kirívóan magasak az áram- és gázárak, de nagyon hullámzók is, a beszerzők így pár óra leforgása alatt óriási összegeket kaszálhatnak, de ugyanúgy óriásit bukhatnak is. A legtöbben ezt nem merik megkockáztatni, most inkább nem adnak árat, így sok kis- és középvállalkozás jelenleg képtelen energiát venni a következő évre. A piacokat leginkább a körvonalazódó EU-s árletörő csomag nyugtathatja meg, sok kereskedő inkább kivár, hátha a következő hetekben már normálisabb árakat tud ajánlani az ügyfeleknek, akik persze szintén ezért imádkoznak.


Van, ahol duplázódó menzadíjakkal fordulnak rá az új tanévre, de még idén dönthetnek újabb emelésről

A koronavírus-veszélyhelyzet június végi lepergésével két és fél év után ismét árat emelhetnek a közétkeztető cégek, és ezt csaknem mindenhol meg is teszik: meredeken emelkednek a menzatarifák. Az új összegek azonban még így is nagyon messze vannak attól, hogy a veszteségek mérséklésén túl bármire is menjenek velük a társaságok, a kilátások pedig annyira borúsak, hogy még az év vége előtt újabb drágítás lenne szükséges ahhoz, hogy talpon bírjanak maradni. Kérdéses azonban, hogy meg tudnak-e egyezni a megrendelő önkormányzatokkal, mert azok nagyon nem szívesen borzolják a lakosok idegeit az árak feljebb tolásával.


Évtizedes álmát váltotta valóra az Orbán-kormány a Vodafone felvásárlásával

Már a második Orbán-kormány kimondta, hogy nemzeti mobilszolgáltatónak márpedig lennie kell, és minimum 2012 elejétől fogva többször, többféleképpen neki is futott a feladatnak, de mindig visszapattant. Most egy 2013-as tervet leporolva, a gigászi megszorítások közepette is elképesztő összeget elköltve vette meg a Vodafone-t, a NER egyik mintacégével, a 4iG-vel közösen, így végül lesz nemzeti mobiltársaság.



Lutri, melyik független benzinkút lesz nyitva pénteken és szombaton

A független benzinkutak végül mégsem zárnak be egységesen 19-én és 20-án, mindenki helyben, az adott fehér kúton szembesül csak majd azzal, hogy tud-e tankolni vagy sem. A Mol megfeszülten dolgozik azon, hogy mindenhová időben odaérjenek az üzemanyag-szállítmányok, és talán könnyebbséget jelent nekik, hogy idén nem hoz hosszú hétvégét az államalapítás ünnepe.


Csoda, de nem csodaszer, hogy újraindult a Fekete-tengeren az ukrán gabonaexport

A világ élelmezése nagyban függ Ukrajnától, a legsebezhetőbb országok közül többen tőlük vásárolják a szemesterményt, de az ukrán búza nagyon fontos része az ENSZ-segélyszállítmányoknak is. A háború miatt a silókban ragadt gabona kilapátolása egyelőre nagyon lassan megy, de valahova el kéne rakni a frissen betakarított terményt is, ami az invázió miatt messze nem lesz annyi, mint lehetne. És úgy tűnik, Oroszország is meggondolta magát.


A már eddig is nyilvánvaló benzinellátási zavarokat fejelte meg most a Barátság olajvezeték leállítása

Egyelőre nem jelent közvetlen bajt, hogy leállt az orosz olajszállítás a Barátság csővezetéken keresztül, csakhogy már enélkül is köhög az üzemanyag-ellátás Magyarországon, aminek az elsődleges okait minden szakértő az árkorlátozás életben tartásával magyarázza. Az árstop olyan politikai szent tehén, amit csak a legvégső esetben áldozna fel a kormány, kérdés, mit ér az olcsó benzin, ha végig kell kajtatni érte a fél várost.


A műtét csak a jéghegy csúcsa, a gond, hogy utána sokszor alig tudunk a betegekről valamit

Világszerte kihívásokat okoz, hogy a komolyabb műtéteken átesett páciensek szervezete összeomolhat, viszonylag sokan halnak meg az operációt követő 30 napon belül. Ezek a halálesetek javarészt megelőzhetők lennének, mert sohasem váratlanul történnek, ám egyszerűen nincs elég kórházi dolgozó ahhoz, hogy észlelhessék a figyelmeztető jeleket, ami szintén nem csak a magyar egészségügy problémája. A megoldást az újgenerációs betegmonitorozó eszközök jelenthetik, ám kérdés, mely intézménynek lesz rájuk pénze.


Egyre reménytelenebb, hogy októberig az üzemanyagokon maradhat az ársapka

Dübörög a fogyasztásunk, miközben a régió három jelentős olajfinomítója áll – egy tervezetten, kettő pedig baleset miatt. Az import jelenthetne megváltást, az azonban idehaza a nagykereskedelmi hatósági árazás miatt márciusban gyakorlatilag megszűnt, és a külföldi cégek továbbra sem érdekeltek az üzemanyag-behozatal újraélesztésében. De még ha azok is lennének, akkor sem mehetne minden flottul – erről az iszonyúan száraz nyár gondoskodott.


A műtrágyával pókerezik Putyin, de egyre inkább orosz rulett lesz belőle

A gázcsapok letekerése miatt nemcsak azon agyalhatunk, hogy mivel fogunk télen fűteni, hanem azon is, hogy mit fogunk enni a következő években. Gázzal készül ugyanis az egyik legelterjedtebb műtrágyatípus, és ha nem szórják tápanyaggal a termőföldeket, krízisbe fordulhat a tömegek élelemmel való ellátása, különösen olyan aszályos időkben, mint a mostani.



Ha nem jön az orosz gáz, jön a német gázaukció

Az energiaválsághoz egyre közelebb sodródó Németország egyszerre több megoldást is fontolgat arra az esetre, ha az oroszok végleg elzárnák a gázcsapot. Az egyik eszközük egy olyan gázaukciós modell bevezetése, amely érdekeltté teszi a vállalatokat a fogyasztásuk visszafogásában.


Vészesen körvonalazódik az egész Európát fenyegető energiakáosz

Németország attól retteg, hogy két hét múlva már annyi gáz se jön az oroszok hozzájuk befutó csővezetékén, mint eddig. A norvég tengeri fúrótornyok munkásai majdnem még nagyobb krízist szítottak, kormányuk az utolsó pillanatban regulázta meg őket. Franciaországban viszont már az utolsó utáni pillanatban akarja menteni a menthetőt a kabinet, ott az atomerőművekkel van olyan nagy baj, hogy azt külföldön is meg fogják érezni. Nagy-Britannia közben a saját útját járná, de az is szakadékba vezethet. A magyar energiahelyzettel egyelőre nincs baj, de a kormány is érzi, hogy még lehet, és már meg is tette az első óvintézkedést.


A kormány elvesztette a tíz éve indított plázastopháborút

Hangzatos nevével ellentétben a plázanyitást korlátozó törvény nem a bevásárlóközpontokat akarta megállítani, hanem a külföldi vállalatok előretörését a hazai kiskereskedelemben – és ezzel együtt persze helyzetbe akarta hozni a magyar tulajdonú cégeket. Hiába azonban a szigorú szabályozás, a külföldi társaságok stratégiát váltottak, sikerült továbbterjeszkedniük, míg a magyarok nem tudtak élni a lehetőséggel.