Jön a háborús szankciókra és a rezsiárakra hangolt, következő nemzeti konzultáció, a kormány már intenzíven promózza is. Hétfőn Dömötör Csabával, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárával mondattak fel egy rövidebb mozgósító szöveget, amelynek a videóját a kormány Facebook-oldala osztotta meg. Ebben Dömötör arról beszél, hogy a nemzeti konzultációban hét kérdés lesz, amelyek között "biztosan lesz egy gázszankciókra vonatkozó rész", majd azzal folytatja, hogy a júniusban elfogadott olajembargó után "a gázra is ki akarják terjeszteni a korlátozó intézkedéseket".

Az nem úgy volt

Mindez jóindulattal is csúsztatás. A gázársapka terve ugyanis nem szerepel a következő, Oroszország-ellenes szankciós csomag javasolt intézkedései között. A múlt héten bejelentett javaslatok ugyanis a következők:

• behozatali tilalom újabb orosz termékekre, ami 7 milliárd euró bevételtől fosztja meg az orosz gazdaságot,
• kettős (polgári és katonai) felhasználású termékek kiviteli tilalma Oroszországba (repüléshez használatos termékek, elektronikai alkatrészek, speciális vegyi anyagok),
• további tilalmak az európai szolgáltatások nyújtására,
• szankciók azon személyekkel szemben, akik megkerülik a szankciókat,
• az uniós állampolgároknak tilos lesz orosz állami vállalatok vezető testületeiben szerepet vállalniuk,
• további 1300 személlyel szemben rendelnek el beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást. Olyanokat is érint ez, akik a háborúról valótlan információkat terjesztenek, vagy adományokat juttatnak el a oroszok által megszállt területeknek, illetve részt vettek a "szégyenletes" népszavazások megszervezésében, lebonyolításában,
• az olaj legmagasabb árának meghatározása azon szállítmányok esetében, amelyek Oroszországból az EU-s közreműködéssel jutnak el harmadik országokba, összhangban a G7-ek törekvéseivel.

Látható, hogy egyetlen szankciós javaslat sem érinti Magyarország energiaellátását.

A sapka kirepül a csomagból

A gázársapka terve hetekig egy, a szankciós csomagoktól különálló uniós javaslatcsomag része volt, végleges sorsa pedig egyelőre nem eldöntött. Ennek az Európai Bizottság által javasolt, "elektromossági vészhelyzeti eszköz" munkacímen futott csomagnak a célja a kirívóan magas európai gáz- és áramárak letörése, valamint a kilövő rezsiszámláktól szenvedő lakosság és kisvállalkozások megsegítése.

Az ármérséklés legerősebb eszközének pont a gázársapkát tekintették volna, ám olyan szintű megosztottság alakult ki ezzel kapcsolatban az államszövetségben, hogy végül kivették a javaslatok közül, és elhalasztották a róla szóló döntést. Az uniós energiaminiszterek a múlt héten a gázársapkátlanított verziót fogadták el, ennek intézkedései:

• Az energiakereslet csökkentése. Azon nappali órák esetében, amikor az energiafogyasztás a legdrágább és a gáztüzelésen alapuló villamosenergia-termelés jelentősen kihat az árra, egy legalább 5 százalékos kötelező csökkentés lép életbe bizonyos csúcsidőszakokban. A tagállamoknak meg kell majd határozniuk az órák azon 10 százalékát, amikor az energia ára várhatóan a legmagasabb, és e csúcsidők alatt csökkenteniük kell a keresletet.
• Az „inframarginális” villamosenergia-termelők, nevezetesen az alacsonyabb költségű technológiákat alkalmazó termelők bevételének ideiglenes korlátozása. Idetartoznak például a megújuló energiaforrásokat, a nukleáris energiát és a lignitet használó termelők.180 euró/MWh felső határ lép életbe, a bevételek e felső határon felüli részével a tagállami kormányok gazdálkodhatnak, és azt a fogyasztói energiaköltségek csökkentésére fordíthatják.
• Ideiglenes szolidaritási hozzájárulás is az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban végzett tevékenységekből származó olyan többletnyereség után, amelyre nem terjed ki az inframarginális bevételi korlát. A hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022. évi nyereségekre szedik be, melyek az előző három évben elért átlagos nyereséget 20% feletti mértékben haladják meg. A bevételeket a tagállamok juttatásként átirányítják az energiafogyasztókhoz, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokhoz, a súlyosan érintett vállalatokhoz és az energiaigényes iparágakhoz.

A csúsztatás eredője

Maga a gázársapka-javaslat sem biztos, hogy csak az orosz importgázra vonatkozna – ha valaha is sikerülne megegyezni róla. Az első verzió célpontja még valóban a Gazprom-termék volt, de már az erről szóló első tanácskozáson heves ellenállásba ütközött. Mások mellett Franciaország és Lengyelország támogatta, de több, az orosz gázszállításnak jobban kitett EU-tagállam heves tiltakozással fogadta, Ausztria és Szlovákia mellett Magyarország is.

Szijjártó Péter pedig rögtön arról beszélt, hogy a javaslat mögött politikai okok állnak, illetve kifejtette, hogy ez szerinte valójában nem is ársapka, hanem bújtatott szankció lenne, és az orosz gázcsapok teljes elzárásához vezetne, ami Magyarországnak elfogadhatatlan. A miniszter szerint az EU azért álcázta gazdasági intézkedésnek az ársapkát, hogy minősített többséggel is meg lehessen szavazni, tehát a tagállamok ne vétózhassanak, és egyoldalúan ki lehessen tiltani az orosz gázt Európából.

Korlátozná az EU az orosz gáz árát, Szijjártó szerint ez abszurd

Összeült az európai energetikai miniszterek tanácsa, hogy megvitassák, mit tehet az EU a növekvő áramköltségek ellen. A négy fő elemből álló javaslat legnagyobb volumenű pontja az, hogy a miniszterek korlátoznák az orosz gáz felvásárlási árát az EU-ban.

Valójában az unió akkor még nem számolt azzal, hogy megszűnne az orosz gázszállítás, eleve, a sapkázást pont azért dobták be, hogy folytatódhassanak a vásárlások, csak már normalizált árakon. Azt persze sose rejtették véka alá, hogy az ársapka jó lépés lenne ahhoz is, hogy Putyin nehéz anyagi helyzetbe kerüljön, és így lehetetlenné váljon az ukrajnai háború folytatása. Szijjártó aggodalmát pedig azért nem osztották a gázcsapok teljes elzárásáról, mert Oroszországot sokkal jobban kiépített csőhálózat köti össze Európával, mint Ázsiával, magyarán szólva a függés kölcsönös: a Gazprom messze nem tudna annyi gázt eladni Kelet felé, mint Nyugat felé, mert nincs elég csöve hozzá.

Az orosz gáz konkrét vagy bújtatott kitiltása tehát nem volt ott az uniós tervek között. Azóta persze már felrobbant az Északi Áramlat 1 és 2, így valószínűleg egyre több EU-s dönt éshozó fejében fordul meg, hogy lehet, hogy hamarosan tényleg elzárulnak a gázcsapok. Más kérdés, hogy ebben az esetben nem az EU tiltaná ki a kontinensről az orosz gázt, hanem Vlagyimir Putyin.

Mindenesetre Szijjártó egy szeptember kilencedikei sajtótájékoztatón adta elő aggályait, akkor bélyegezte rejtett szankciónak a gázársapka tervét, innen épült be tehát a Dömötör által is hangoztatott csúsztatás a Fidesz nemzeti konzultációt promózó eszköztárába.

Úgy néz ki, az Északi Áramlat kiesése után egyedül maradunk az orosz gázzal az EU-ban

Két nappal azután, hogy robbanásokban megrongálódtak az Északi Áramlat gázvezetékek, a Gazprom bejelentette, hogy leállít minden gázszállítást, amely Ukrajnán keresztül érkezik Európába. Mivel a Jamalt már májusban letekerték, ha betartják a friss ígéretüket, akkor az utolsó jelentős, Európába befutó csövük a Török Áramlat meghosszabbítása, a Balkáni Áramlat lesz, mely a szerb határon lép be Magyarországra.

Nem biztos, hogy ellenük, nem biztos, hogy egyáltalán

Visszatérve a gázársapka célpontjára: miután szeptember elején beemelték, hogy az orosz gázt kellene ilyen formában megszelídíteni, a – Szijjártóhoz hasonlóan az orosz gázcsapok végleges letekerésétől tartó – ellenkező EU-s tagállamok miatt rögtön bedobták, hogy akkor ne csak az orosz, hanem minden importgázra állapítsanak meg egy ármaximumot. Erre is egyből jött a tiltakozás, mégpedig az EU legnagyobb cseppfolyósgáz-ellátója, az Egyesült Államok felől: a washingtoni központú Center for Liquefied Natural Gas egyből mutogatni kezdett a lépés piactorzító hatásaira és szándékolatlan negatív következményeire.

A gázársapkáról azóta is csak tárgyalnak a színfalak mögött, döntés nem született – a Stratfor geopolitikai műhely épp hétfőn közölte, hogy szerintük egyhamar nem is lesz. Ahogy a következő szankciós csomag javaslatai között sincs ott, bármit is állítson róla a Fidesz a facebookos videóiban, meg a majdani nemzeti konzultációjában.