Jövőre is tovább vásárolja az orosz nyersolajat a Barátság csővezeték északi ágán Németország és Lengyelország, annak ellenére, hogy – bár jogilag semmi sem kötelezi őket erre – január elsejétől már szakítani akartak Vlagyimir Putyin árujával. A Reuters híradása szerint az orosz állami Transznyeft ugyanis kedden megkapta a két ország megrendeléseit a következő évi szállításokról.

Bejelentették, hogy január elsejétől nem fogadnak olajat Oroszországból. Most meg megkaptuk a kérvényeket a lengyel fogyasztóktól: adjatok 3 millió tonnát jövőre, 360 ezret meg decemberre, és Németország is leadta már a kérvényét az első negyedévre

– nyilatkozta a Transznyefty vezetője, Nikolaj Tokarev kedden a Rosszija-24 orosz köztévének. Az orosz Kommerszant egyébként már november közepén lehozta, hogy beérkezett a lengyel megrendelés a 3 millió tonna olajról. Tokarev arról is beszélt, hogy a Barátság déli ágán – mely Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot szolgálja ki – jövőre is stabil szállítás várható.

Egy kihívással még megbirkóztak

Az orosz nyersolajra kirótt EU-s embargó, mely december elején lépett életbe, csak a tengeri szállítmányozásra vonatkozik, a Barátság csővezetéken érkező olajat az Európai Unió békén hagyta. A déli ág kuncsaftjai, köztük Magyarországgal, tovább is vásárolják is a rajta áramoltatott olajat, amíg lehet, Németország és Lengyelország viszont le akarta állítani az olajvásárlásait az északi ágon.

A fő problémát az orosz többségi tulajdonban álló, szeptember óta azonban a németek által irányított Schwedt olajfinomító ellátása jelentette volna. Ez a létesítmény Berlin és Szczecin között, a német–lengyel határon fekszik, a német főváros és régiója üzemanyag-ellátásának 90 százalékát fedezi, viszont a nyersolajat a Barátságon kapja.

December közepén bejelentették, hogy megvan a megoldás, a jövő évtől folyón szállítanák a finomítóba a nem orosz olajat a gdanski kikötőből indulva. A lengyel segítség biztosította volna, hogy Schwedt kapacitása 70 százalékán működjön tovább, ez minden hónapban 2-3, egyenként 100 ezer tonna hordozókapacitású hajó leúsztatását jelentette volna. Ez éves szinten mintegy 3,5 millió tonna olajra jött volna ki, a maradék szükséglet pedig Rostockon át a Balti-tengerből érkezett volna Németországba.

A szankció már nem jött össze

Ezt tehát előre elrendezték a németek és a lengyelek, de további problémát jelentett számukra, hogy mindkettejüket hosszú távú szerződés köti az oroszokhoz a Barátságon keresztül történő olajvásárlás folytatására. A szerződés egyoldalú felmondása kötbér megfizetését vonta volna maga után, így a két ország más utat keresett.

A Reuters értesülése szerint ez a más út az lett volna, hogy elérik az Európai Uniónál a Barátság északi ágának szankcionálását. Ha ezt sikerült volna kikönyökölniük, akkor a terveiknek megfelelően leállt volna a csöves olajimportjuk Oroszországból, és egy fillért sem kellett volna büntetésként kifizetniük. Széttárhatták volna a kezüket, hogy hát ezt már nem lehet folytatni, a szankciók miatt.

Ezt, mint ismert, nem sikerült elérniük, és ezek szerint az orosz szerződések felrúgása olyan sokba került volna nekik, hogy úgy látták, még a vásárlás folytatása is jobban megéri. A lengyel PKN Orlent egyébként nemcsak olaj-, de gázszerződés is köti Oroszországhoz (utóbbinál a Tatnyefty a partner). Ezzel együtt idén már 30 százalékosra csökkentette az igényét az orosz olajra, a fennmaradó 70 százalékot pedig többségében Szaúd-Arábiából és Norvégiából szerzi be.

Az orosz nyersolajat december eleje óta nemcsak az uniós embargó sújtja, de a G7-es, EU-s és ausztrál olajársapka is. A Transznyeft a jövő évre emiatt 490 millió tonnás kitermeléssel számol az idei 525-530 tonnás kitermelés után.