Jövőre is tovább veszi az orosz vezetékes nyersolajat Németország és Lengyelország, pedig egyikük se akarta

Drágább lenne felmondaniuk a szerződést, mint kifizetni az árut, úgyhogy végül mégse szakítanak Putyin olajával január elsejétől. Pedig már mindent előre elrendeztek.

Jövőre is tovább veszi az orosz vezetékes nyersolajat Németország és Lengyelország, pedig egyikük se akarta

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Jövőre is tovább vásárolja az orosz nyersolajat a Barátság csővezeték északi ágán Németország és Lengyelország, annak ellenére, hogy – bár jogilag semmi sem kötelezi őket erre – január elsejétől már szakítani akartak Vlagyimir Putyin árujával. A Reuters híradása szerint az orosz állami Transznyeft ugyanis kedden megkapta a két ország megrendeléseit a következő évi szállításokról.

Bejelentették, hogy január elsejétől nem fogadnak olajat Oroszországból. Most meg megkaptuk a kérvényeket a lengyel fogyasztóktól: adjatok 3 millió tonnát jövőre, 360 ezret meg decemberre, és Németország is leadta már a kérvényét az első negyedévre

– nyilatkozta a Transznyefty vezetője, Nikolaj Tokarev kedden a Rosszija-24 orosz köztévének. Az orosz Kommerszant egyébként már november közepén lehozta, hogy beérkezett a lengyel megrendelés a 3 millió tonna olajról. Tokarev arról is beszélt, hogy a Barátság déli ágán – mely Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot szolgálja ki – jövőre is stabil szállítás várható.

Egy kihívással még megbirkóztak

Az orosz nyersolajra kirótt EU-s embargó, mely december elején lépett életbe, csak a tengeri szállítmányozásra vonatkozik, a Barátság csővezetéken érkező olajat az Európai Unió békén hagyta. A déli ág kuncsaftjai, köztük Magyarországgal, tovább is vásárolják is a rajta áramoltatott olajat, amíg lehet, Németország és Lengyelország viszont le akarta állítani az olajvásárlásait az északi ágon.

A fő problémát az orosz többségi tulajdonban álló, szeptember óta azonban a németek által irányított Schwedt olajfinomító ellátása jelentette volna. Ez a létesítmény Berlin és Szczecin között, a német–lengyel határon fekszik, a német főváros és régiója üzemanyag-ellátásának 90 százalékát fedezi, viszont a nyersolajat a Barátságon kapja.

December közepén bejelentették, hogy megvan a megoldás, a jövő évtől folyón szállítanák a finomítóba a nem orosz olajat a gdanski kikötőből indulva. A lengyel segítség biztosította volna, hogy Schwedt kapacitása 70 százalékán működjön tovább, ez minden hónapban 2-3, egyenként 100 ezer tonna hordozókapacitású hajó leúsztatását jelentette volna. Ez éves szinten mintegy 3,5 millió tonna olajra jött volna ki, a maradék szükséglet pedig Rostockon át a Balti-tengerből érkezett volna Németországba.

A szankció már nem jött össze

Ezt tehát előre elrendezték a németek és a lengyelek, de további problémát jelentett számukra, hogy mindkettejüket hosszú távú szerződés köti az oroszokhoz a Barátságon keresztül történő olajvásárlás folytatására. A szerződés egyoldalú felmondása kötbér megfizetését vonta volna maga után, így a két ország más utat keresett.

A Reuters értesülése szerint ez a más út az lett volna, hogy elérik az Európai Uniónál a Barátság északi ágának szankcionálását. Ha ezt sikerült volna kikönyökölniük, akkor a terveiknek megfelelően leállt volna a csöves olajimportjuk Oroszországból, és egy fillért sem kellett volna büntetésként kifizetniük. Széttárhatták volna a kezüket, hogy hát ezt már nem lehet folytatni, a szankciók miatt.

Ezt, mint ismert, nem sikerült elérniük, és ezek szerint az orosz szerződések felrúgása olyan sokba került volna nekik, hogy úgy látták, még a vásárlás folytatása is jobban megéri. A lengyel PKN Orlent egyébként nemcsak olaj-, de gázszerződés is köti Oroszországhoz (utóbbinál a Tatnyefty a partner). Ezzel együtt idén már 30 százalékosra csökkentette az igényét az orosz olajra, a fennmaradó 70 százalékot pedig többségében Szaúd-Arábiából és Norvégiából szerzi be.

Az orosz nyersolajat december eleje óta nemcsak az uniós embargó sújtja, de a G7-es, EU-s és ausztrál olajársapka is. A Transznyeft a jövő évre emiatt 490 millió tonnás kitermeléssel számol az idei 525-530 tonnás kitermelés után.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek