Tiszai Balázs

Repedezik a davosi világrend, identitásválságba kerültek a milliárdosok

A globalizáció és a szabadkereskedelem helyett a befelé fordulásról, a nacionalizmusról és persze a háborúról szólt az elmúlt év – csupa olyasmiről, ami a hétfőn kezdődő Világgazdasági Fórum antitézise. A Covid miatt megszakadt ellátási láncok továbbra sem épültek teljesen vissza, és az USA protekcionista fordulata miatt lehet, hogy nem is fognak. Csak pár napon múlt, hogy a magángéppel érkező vendégsereget ne zöldellő pályák fogadják a svájci síparadicsomban. Minden azt üzeni a milliárdosdzsembori vendégseregének, hogy változás kell.


Jelentés az orosz gazdaságról: működnek az „elhibázott" brüsszeli szankciók

A tavalyi évet 3,3 ezermilliárd rubeles, vagyis 47 milliárd dolláros deficittel zárta Oroszország. Bár a nyugati gázkuncsaftok java kámforrá vált, a nyári, extrém árak miatt ez az üzlet 2022-ben még így is gyümölcsöző volt Moszkvának, idén viszont nagyon beszakadhatnak a bevételek. Ugyanez várhat a december óta szankcionált, és februártól még szankcionáltabb orosz olajra is, miközben Vlagyimir Putyin a háborús kiadások nagyfokú megemeléséről döntött.


Versenytorzító hagyományt folytat a kormány a nemzetstratégiai jelentőségű Vodafone-felvásárlással

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt. A miniszterelnök az évek során rengeteg területen intézkedett így – felidézzük a legemlékezetesebb GVH-elpöcköléseket.



A természetből gazdagodtak meg, de mit tesznek a természetért az outdoor-cégek?

Környezetvédelemre nevelnek ugyan a kültéri sportok felszereléseit gyártó vállalatok, de közben az ő működésük is környezetromboló. A saját kibocsátás-csökkentésen túl azonban ők kreatív, sokszor politikai aktivizmusra buzdító eszközökkel is élnek a klímavédelem érdekében, és lassan érkeznek azok a termékek is, melyek nemcsak csökkentett szénlábnyommal készülnek, de elmozdulást jelentenek a valódi megoldás, a körforgásos gazdaság felé.


Olyan gázbőség van Európában, amilyenhez fogható csak egyszer volt az elmúlt évtizedben

Az ellátásbiztonsági kockázatok miatt spórol az ipar, az enyhe tél miatt nem fűt a lakosság, leestek az árak. Ott tartunk, hogy a korábban még zsaroló Oroszország maga pedzegeti, hogy szívesen küldene megint több gázt a kontinensre, ha mi is úgy akarjuk – aminél biztosabb jele nem nagyon lehet annak, hogy kezdik komolyan megérezni az európai piac elvesztését. Az európai gázhelyzet azonban így sem teljesen megnyugtató.


Globális minimumadó itthon: plusz terhet kapnak az érintett cégek, drágulhat néhány szolgáltatás

A magyar kormány 2022 végén azzal a feltétellel fejezte be a közös sarc ügyének gáncsolását, hogy az Európai Unió megadott nekünk egy könnyítést, melynek köszönhetően nem csökken az ország vonzereje a befektetést fontolgató multik szemében. A globális minimumadó azonban így is kellemetlen változásokat hoz a nálunk működő nemzetközi vállalatok életébe, ami akár áremelésekbe is torkollhat.



Megszabadíthat az orosz gáztól az LNG, de olyan árat fizethetünk érte, amibe beleroppanunk

Az LNG, azaz a cseppfolyósított gáz szállítása különösen környezetromboló, akkor is, ha a tankerek bunkerolajjal mennek, és akkor is, ha maga a rakomány egy része hajtja azokat. Számos terv van a hajóüzemanyagok zöldítésére, de ez csak évek múlva indulhat meg érdemben, és ha nem áldozunk rá eleget – nagyon-nagyon sokat –, akkor a tengeri szállítás sohasem áll át kibocsátásmentes üzemanyagokra, a globális klímacélok elérésének esélyét pedig alaposan rontja.


Mi ez a korrupciós botrány az Európai Parlamentben, amin már Orbán Viktor is gúnyolódik?

Pénteken a belga rendőrség óriási razzia keretében előállította az EP egyik alelnökét és a testület több munkatársát azzal a váddal, hogy politikai erejüket latba vetve Katar érdekében jártak el az EU-ban kenőpénzért és ajándékokért cserébe. A folyamatosan dagadó ügyre a hét elején, egy kárörvendő mémmel a magyar miniszterelnök is reagált. Összeszedtük, hogy hétfő délutánig mi derült ki az ügyről.


Enyhül az üzemanyaghiány, de a karácsonyi szállításokat ez nem rázza rögtön helyre

Az ársapka kivezetésével a lakosság elkezdte visszafogni a tankolásait, így ha az üzemanyag-ellátás még nem is tudott helyre állni, legalább a túlfogyasztás enyhül. Ez azonban csak részben vigasztalja a közúti fuvarozó szakma képviselőit, akik egyszerre továbbra is csak a tizedéig tölthetik a kamionok tankját, miközben pont most kéne sokkal többet hajtani a járgányt, hogy eleget tudjanak tenni az év végi csúcsszezon megrendeléseinek.


Ársapka már nincs. De mikor lesz benzin?

Attól még, hogy megszüntették a két kiválasztott üzemanyag hatósági árát, varázsütésre nem áll helyre az ország benzin- és gázolajellátása. A Mol szerint is hetekig tarthat, míg termelési oldalról enyhíteni tudnak a helyzeten, a teljes stabilizálódás pedig hónapokat vehet igénybe. A kormány addig is hárítja a felelősséget, és a káosz okozójaként a saját, felelőtlen intézkedései helyett megint Brüsszelre mutogat.


Pontosan mi is az olajembargó és az olajársapka? Az, amit az oroszok árnyékflottával akarnak kijátszani

Óriási horderejű intézkedéseket hozott meg a hétfőn élesedett húzásaival az Európai Unió és a G7. Az orosz olajkereskedelem sebet kapott, csakhogy Moszkva már tavasz óta azon dolgozik, hogyan kerülje meg az új regulákat, és mostanra valamelyest már ki is építette a saját, párhuzamos piacát. És bár a Nyugat meg akarja büntetni Oroszországot, valójában neki sem érdeke, hogy az oroszoknak túl rossz legyen.




Lantos Csaba leendő energiaminiszter: Az energiaipar nem a kisfiúk játéka

Még több akkumulátorgyárat szeretne Magyarországon, és ráfeküdne a megújulókból származó energia elraktározására Lantos Csaba leendő energiaminiszter, aki a kinevezése előtti parlamenti bizottsági meghallgatásán beszélt demográfiáról, geográfiáról, a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról, és a diófáról is, amit a nagyapja ültetett. A gazdasági bizottság ellenzéki tagjai a fejére olvasták az Orbán-kormányok eddigi energiaügyi mulasztásait, ám a testület végül döntő többséggel bizalmat szavazott neki.


Alacsonyabb lesz-e a gázszámlánk az EU új ársapkája után?

Kész csoda, hogy kedden az Európai Bizottság végül is beterjesztette a régóta esedékes, uniós gázársapka-javaslatát. Kevésbé lenyűgöző a fejlemény, ha megnézzük, mi is van a tervben, és megpróbáljuk kikövetkeztetni, hogy az milyen hatással lehet az életünkre. A gázpiacon pedig a szakági félelmek szerint ráadásul még nagy felfordulást is okozhat az árplafon – de egy haszna mégis lehet.




Nem az a kérdés, hogy kell-e energetikai minisztérium, hanem hogy lesz-e értelme

Magyarország energiapolitikája jelenleg minden, csak nem egységes, mert egyszerre több miniszter és több hivatal rángatja az irányítását. A terület szakértői szerint most már tényleg időszerű lenne egyetlen minisztérium alá rendelni minden energiakérdést. Ám valószínűleg önmagában az sem fogja rendezni a helyzetet, ha megalakul a Palkovics Lászlót lemondásra késztető intézmény. A hazai energiapolitika ugyanis annyira alárendelt a kormány bel- és külpolitikai érdekeinek, hogy az rendre akadályozza a valóban szakmai alapú működést.