Pénteken a belga rendőrség óriási razzia keretében előállította az EP egyik alelnökét és a testület több munkatársát azzal a váddal, hogy politikai erejüket latba vetve Katar érdekében jártak el az EU-ban kenőpénzért és ajándékokért cserébe. A folyamatosan dagadó ügyre a hét elején, egy kárörvendő mémmel a magyar miniszterelnök is reagált. Összeszedtük, hogy hétfő délutánig mi derült ki az ügyről.
Az ársapka kivezetésével a lakosság elkezdte visszafogni a tankolásait, így ha az üzemanyag-ellátás még nem is tudott helyre állni, legalább a túlfogyasztás enyhül. Ez azonban csak részben vigasztalja a közúti fuvarozó szakma képviselőit, akik egyszerre továbbra is csak a tizedéig tölthetik a kamionok tankját, miközben pont most kéne sokkal többet hajtani a járgányt, hogy eleget tudjanak tenni az év végi csúcsszezon megrendeléseinek.
Attól még, hogy megszüntették a két kiválasztott üzemanyag hatósági árát, varázsütésre nem áll helyre az ország benzin- és gázolajellátása. A Mol szerint is hetekig tarthat, míg termelési oldalról enyhíteni tudnak a helyzeten, a teljes stabilizálódás pedig hónapokat vehet igénybe. A kormány addig is hárítja a felelősséget, és a káosz okozójaként a saját, felelőtlen intézkedései helyett megint Brüsszelre mutogat.
Óriási horderejű intézkedéseket hozott meg a hétfőn élesedett húzásaival az Európai Unió és a G7. Az orosz olajkereskedelem sebet kapott, csakhogy Moszkva már tavasz óta azon dolgozik, hogyan kerülje meg az új regulákat, és mostanra valamelyest már ki is építette a saját, párhuzamos piacát. És bár a Nyugat meg akarja büntetni Oroszországot, valójában neki sem érdeke, hogy az oroszoknak túl rossz legyen.
Egyetlen összetevőn múlt az egész. Az olajvállalat meghívására megnéztük a társaság felpörgőben lévő új kútját, és ellátogattunk az egykor olajban és gázban dúskáló, mára már kimerülőben lévő algyői telepre is.
A kormányinfón a miniszter azt mondta, addig lesz ársapkás itthon a benzin és a dízel, amíg az olajtársaság biztosítja az ellátást. Az ellátást viszont épp az veszélyezteti, hogy az ársapka miatt itthagyták az országot az üzemanyag-importőrök.
Még több akkumulátorgyárat szeretne Magyarországon, és ráfeküdne a megújulókból származó energia elraktározására Lantos Csaba leendő energiaminiszter, aki a kinevezése előtti parlamenti bizottsági meghallgatásán beszélt demográfiáról, geográfiáról, a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról, és a diófáról is, amit a nagyapja ültetett. A gazdasági bizottság ellenzéki tagjai a fejére olvasták az Orbán-kormányok eddigi energiaügyi mulasztásait, ám a testület végül döntő többséggel bizalmat szavazott neki.
Kész csoda, hogy kedden az Európai Bizottság végül is beterjesztette a régóta esedékes, uniós gázársapka-javaslatát. Kevésbé lenyűgöző a fejlemény, ha megnézzük, mi is van a tervben, és megpróbáljuk kikövetkeztetni, hogy az milyen hatással lehet az életünkre. A gázpiacon pedig a szakági félelmek szerint ráadásul még nagy felfordulást is okozhat az árplafon – de egy haszna mégis lehet.
Az üzemanyag-árstop áttételes hatása pedig, úgy tűnik, az lesz, hogy két év múlva drasztikusan be fognak szűkülni a biztonsági készleteink. De jövőre még nőnek, bár arra az ársapkának még pont nem volt érdemben hatása.
Vicces kedvű felhasználók a „kék pipa" megvásárlása után létező cégeknek adták ki magukat, és teljes képtelenségeket posztoltak a közösségi oldalra. A felfordulással egy időben több, célponttá vált társaság részvényei is zuhanórepülésbe kezdtek az amerikai tőzsdén – de a két fejlemény között csak első látásra van összefüggés.
Magyarország energiapolitikája jelenleg minden, csak nem egységes, mert egyszerre több miniszter és több hivatal rángatja az irányítását. A terület szakértői szerint most már tényleg időszerű lenne egyetlen minisztérium alá rendelni minden energiakérdést. Ám valószínűleg önmagában az sem fogja rendezni a helyzetet, ha megalakul a Palkovics Lászlót lemondásra késztető intézmény. A hazai energiapolitika ugyanis annyira alárendelt a kormány bel- és külpolitikai érdekeinek, hogy az rendre akadályozza a valóban szakmai alapú működést.
Az extrém energiaárak miatt nyáron sorra álltak le a kontinens gyárai, az eltűnt műtrágyát jellemzően amerikai importból igyekeztek pótolni az európai gazdaságok. A kiesett mennyiséget azonban valójában semmi sem pótolhatja, ha nem folyamatos a gyártás, akkor nem lesz elég anyag a tavaszi vetéskor. A hazai Nitrogénművek három hónapig állt, most készül újraindulni, de már önmagában ez is vagyonokba kerül, a kockázatok pedig nem lettek kisebbek. A műtrágyabalansz megbillenése pedig még súlyosabb éhínségeket hozhat Afrikában – Európában meg azt, hogy kevesebb lesz a kenyér és a sör.
Orbán Viktor a múlt heti EU-csúcson büszkén dobolta ki: elérte, hogy a hosszú távú beszerzési szerződések ne essenek a tervezett, államszövetségi gázársapka hatálya alá. Hogy ezt tényleg ő harcolta-e ki, az nem tiszta, de ennél fontosabb, hogy egyelőre az sem nyilvánvaló, ténylegesen hogyan maradunk ki a közös tőzsdei ármanipulációból, ha a Gazprommal kötött, hosszú távú szerződésünk árazását pont a holland tőzsdei árak mozgatják.
Hiába készül valami magyar alapanyagokból Magyarországon, így is meredeken emelkedik az ára. Ez tehát még akkor is így van, ha az árut a szomszéd városból rendelik meg és forinttal fizetnek érte. De miért van ez így? Hogyan tudja a forint gyengülése áttételesen is drágítani a bevásárlásainkat? Bemutatjuk a folyamatot az itthon gyártott trappista sajt példáján.
Az EU által eddig elfogadott javaslatok csak tüneti kezelést jelentenek, önmagukban nem fogják megzabolázni az energiaárakat. A megoldások közül ráadásul a magyar kormány saját verzióban többet már eleve alkalmaz. A csúcsidei áramfogyasztás visszafogása pedig olyan lépés, ami külön felszólítás nélkül, magától is végbemehet – amikor sorra elkezdenek bedőlni a kis cégek.
Arról tényleg tárgyal az EU, hogy limitálni kellene az importgáz árát, de az nem a következő, oroszellenes büntetőcsomag része lenne, hanem egy attól különálló, az energiaárakat letörni hivatott csomagé. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy csak az orosz gázra húznák rá, és egyelőre annyira megosztja a tagállamokat, hogy kérdésesnek tűnik, lesz-e belőle valami.
Két nappal azután, hogy robbanásokban megrongálódtak az Északi Áramlat gázvezetékek, a Gazprom bejelentette, hogy leállít minden gázszállítást, amely Ukrajnán keresztül érkezik Európába. Mivel a Jamalt már májusban letekerték, ha betartják a friss ígéretüket, akkor az utolsó jelentős, Európába befutó csövük a Török Áramlat meghosszabbítása, a Balkáni Áramlat lesz, mely a szerb határon lép be Magyarországra.
Nemcsak kirívóan magasak az áram- és gázárak, de nagyon hullámzók is, a beszerzők így pár óra leforgása alatt óriási összegeket kaszálhatnak, de ugyanúgy óriásit bukhatnak is. A legtöbben ezt nem merik megkockáztatni, most inkább nem adnak árat, így sok kis- és középvállalkozás jelenleg képtelen energiát venni a következő évre. A piacokat leginkább a körvonalazódó EU-s árletörő csomag nyugtathatja meg, sok kereskedő inkább kivár, hátha a következő hetekben már normálisabb árakat tud ajánlani az ügyfeleknek, akik persze szintén ezért imádkoznak.
A koronavírus-veszélyhelyzet június végi lepergésével két és fél év után ismét árat emelhetnek a közétkeztető cégek, és ezt csaknem mindenhol meg is teszik: meredeken emelkednek a menzatarifák. Az új összegek azonban még így is nagyon messze vannak attól, hogy a veszteségek mérséklésén túl bármire is menjenek velük a társaságok, a kilátások pedig annyira borúsak, hogy még az év vége előtt újabb drágítás lenne szükséges ahhoz, hogy talpon bírjanak maradni. Kérdéses azonban, hogy meg tudnak-e egyezni a megrendelő önkormányzatokkal, mert azok nagyon nem szívesen borzolják a lakosok idegeit az árak feljebb tolásával.
Már a második Orbán-kormány kimondta, hogy nemzeti mobilszolgáltatónak márpedig lennie kell, és minimum 2012 elejétől fogva többször, többféleképpen neki is futott a feladatnak, de mindig visszapattant. Most egy 2013-as tervet leporolva, a gigászi megszorítások közepette is elképesztő összeget elköltve vette meg a Vodafone-t, a NER egyik mintacégével, a 4iG-vel közösen, így végül lesz nemzeti mobiltársaság.
