Legkésőbb húsvétra meg akarja alakítani az új német koalíciós kormányt a kereszténydemokrata Friedrich Merz. Valódi politikai tapasztalat nélkül rugaszkodik neki a nagy feladatnak, azaz hogy a gazdaság felgyorsítása, a belbiztonság helyreállítása és a demokrácia megőrzése mellett másodszor is végrehajtsa a német újraegyesítést.
Hatalmas a vasárnapi német parlamenti választás tétje: a leendő koalíciós kormány pártjainak úgy kell megoldást találniuk a migráció, a gazdaság gondjaira, hogy megakadályozzák a szélsőségek előretörését.
A szélsőjobboldalt kivéve csak vesztesei voltak a kétnapos szavazási huzavonának a német parlament alsóházában. A történtek hatása még nehezen kiszámítható a február 23-ai szövetségi választásra.
Fontos döntéseket hozott a február 23-ai, előrehozott választások előtt a német parlament, ahol együtt szavaztak a kisebbségben lévő kormányfrakciók és az ellenzék képviselői.
Lehet semlegességgel írni egy tömeggyilkosról is, példázza könyvében Thomas Harding, aki két, németként született fiatal gyökeresen eltérő, majd egy végpontban találkozó drámai életútját követi végig.
Széthúzó koalíciós pártok, bizalmi válság, rendkívüli választás kiírása – készült már bizakodóbban is az új évre a német belpolitika.
Súlyos tartományi választási kudarcok után hibáikkal is szembe kell nézniük a rövidesen új vezetést is választó németországi Zöldeknek, akik nem engednek dogmáikból.
A szélsőjobb előretörésével végződött hétvégi német tartományi választások komoly figyelmeztetést jelentenek a berlini szövetségi kormánynak, és látleletet adnak a keletnémetek elégedetlenségéről egy évvel a jövő évi országos parlamenti választás előtt.
Nem az számít, mi a valóság, hanem az, amit mondanak, írnak, mutatnak róla – Joseph Goebbels birodalmi miniszter fejlesztette tökélyre a náci Németországban a mindenkori totális rendszerek tömegmanipulációjának receptjét. Erről szól egy most elkészült német film.
Meg kell állítani a parlament alsóháza, a Bundestag létszámának növekedését – erről döntött a német alkotmánybíróság, amelynek függetlenségét kormánypárti és ellenzéki összefogással szándékoznak megszilárdítani.
Ősszel harminc országban jelenik meg közel egyszerre az Angela Merkel német exkancellár politikai visszaemlékezéseit tartalmazó kötet, amely számtalan izgalmas kérdésre adhat választ, hogy mi miért történt a politikus regnálása idején.
A közelgő európai választások kampányának eseményei világítottak rá arra, hogy veszélyesen eldurvult, és erőszakba torkollik a német politikai vetélkedés.
A tavaly októberi Hamász-terror és a Gázai övezet aktuális helyzete új kihívást is jelent a hagyományosan jó izraeli–német kapcsolatokban, s a határokon belül is feszültséget keltett.
Az utakat lezáró gazdákkal és a sztrájkoló mozdonyvezetőkkel lehet tárgyalni, de a szélsőségesek erősödésének kockázatai nehezen kiszámíthatók.
A német főváros két felét évtizedekig elválasztó fal ma már a múlté, ám a lebontása óta eltelt idő sem tüntetett el minden különbséget Kelet- és Nyugat-Berlin között.
A német alkotmánybíróság semmisnek nyilvánította a költségvetés egyes elemeit, így a korántsem egységes berlini kormánykoalíciónak új utat kell találnia.
Politikai könyvsláger lett Dirk Oschmann irodalomtörténész munkája, aki a kelet- és nyugatnémetek egymáshoz való viszonyát elemzi kritikusan, de nem hibátlanul.
Németországban nem ajánlott a zsidóknak a nyílt utcán hovatartozásukra utaló jeleket, Dávid-csillagot vagy kipát viselni. Közben a rendőrökkel is szembeszegülő muszlim tüntetők láttán sokakban alábbhagyott a „Wilkommenskultur". Franciaországban is sűrűsödnek az atrocitások, pár napja megkéseltek egy zsidó nőt, lakása ajtajára pedig horogkeresztet véstek. Tudósítóink jelentik.
Az Izrael elleni terrortámadás Németországban kettős fogadtatásra talált. Míg a politikai élet egységesen elítélte, Berlin bevándorlónegyedének lakói ünnepelték.
