Azok a diákok ugyanis, akik sűrűn használták a számítógépeket az iskolában - a BBC beszámolója szerint -, jelentősen rosszabb eredményt értek el, mint azok, akik ritkábban ültek le tanulni a komputer elé. Az új felmérést a gazdasági kutatásokkal foglalkozó müncheni CESifo végezte, figyelembe véve annak a 2000-es PISA vizsgálatnak az eredményeit, amely több tízezer diák teszteredményét és szociális hátterére vonatkozó adatát is magában foglalta. Ezek alapján a felmérést végző Thomas Fuchs és Ludger Woessmann megállapították, hogy azok a diákok, akik hetente számos alkalommal használták a számítógépet, lényegesen, statisztikai szempontból is jelentősen rosszabb teljesítményt mutattak fel, mint azok, akik ritkábban használták a gépeket.

A nemzetközi vizsgálat másféle értelmezéséből ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy a gyakoribb számítógép-használat mégiscsak jobb teljesítményt von maga után. Mivel az általános vélekedés szerint a számítógép-használat kedvező hatást gyakorol az oktatásra, a kormányok és a szülők is hatalmas összegeket ruháztak be a különböző információ- és kommunikációtechnikai eszközökbe.

Kezdetben Fuchs és Woessmann is azt tapasztalták, hogy minél inkább jellemző a számítógép jelenléte a diákok otthonában, annál jobbak lesznek a teszteredményeik. Az elemzések során azonban felfigyeltek arra, hogy számítógépe – gyakran több is – jellemzően a tehetősebb és iskolázottabb szülők csemetéinek vannak. E tényezőt is számításba véve statisztikájuk összeállításakor, a kutatók már arra az eredményre jutottak, hogy azok a tanulók, akiknek az otthonában több számítógép is található, a családi háttér szerint velük összevethető, ám komputerekkel kevésbé felszerelt környezetben élő társaiknál gyengébben teljesítik a matematikai teszteket.

Az iskolákra vonatkozó vizsgálatok szerint azok a diákok értek el rosszabb eredményt, akik rendkívül ritkán fértek hozzá a számítógépekhez. A kutatók azonban itt is figyelembe vették az intézmények erőforrásait, megállapítva, hogy az iskolai számítógép-hozzáférés eredendő pozitív mintázatai pusztán az adott iskolák egyéb pozitív sajátosságait tükrözik vissza. Ennek alapján már arra jutottak, hogy a számítógéphez való hozzáférés nem függ össze a diákok teljesítményével.

Az internet, az e-mail és az oktatószoftverek használata során az derült ki, hogy a gyakoribb otthoni használattal a teszteredmények is javultak. Azok a tanulók, akik ritkábban használták e programokat, lényegesen rosszabb eredményt értek el. Ezek iskolai használatával kapcsolatosan viszont eltérő eredményre jutottak. Azok a diákok, akik sűrűn használtak számítógépet az iskolában, lényegesen, statisztikai szempontból is jelentős mértékben rosszabb teljesítményt mutattak fel matematikából és szövegértésből.

Fuchs és Woessmann végül arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos mértékű számítógépes tanulás hasznos lehet, a nagyobb intenzitással végzett komputeres tanulás azonban háttérbe szorítja a hatékonyabb oktatási módszereket, és ezzel visszaveti a tanulók kreativitását. (Infinit)