A Websense, az alkalmazottak internetezésének menedzsmentjére szakosodott vállalkozás nemrégiben közzétette a „Felelős laptop-használat” című felmérésének eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy az európai vállalatok nem védik sem magukat, sem dolgozóikat az internetről érkező rejtett támadások ellen. A kutatás adatiból kiderült, hogy az alkalmazottak internetezési szokásai és hanyagsága hátrányos jogi és gazdasági következményekkel fenyegeti cégüket, emellett személyes adataikat sem védik azok jogtalan megszerzésétől.

Laptop hálózatba kötve. Kapuzárási effektus © sxc.hu

A felmérés többek között fényt derített rá, hogy az alkalmazottak munkával nem kapcsolatos szoftvereket is letöltenek laptopjukra, és megengedik számítógépük használatát a munkahelyen kívül másoknak is. Sőt sokan laptopjukat használva kapcsolódnak fájlcserélő hálózatokhoz, vagy töltenek le illegálisan zenét és filmeket. Az ilyen műveletek akaratlanul is kaput nyitnak a gépre a rosszindulatú programkódok – például vírusok, kémprogramok – előtt, s ha az adott laptoppal felkapcsolódnak a céges hálózatra, akkor az egész vállalati rendszert is veszélyeztetik.

A vizsgált vállalatok több mint fele (55%) engedélyezi az internet-használatot a laptopokon, viszont csak negyedük alkalmaz ennek ellenőrzésére tartalomszűrő rendszert. A megkérdezettek 30%-a bízik benne, hogy az alkalmazottak tiszteletben tartják az írásos szabályokat. Az a tény azonban, hogy az alkalmazottak az intézmény zárt rendszerén kívül is letöltenek szoftvereket az internetről, azt jelenti, hogy a biztonsági szabályok haszontalanok, az üzleti és személyes adatokat a kódtolvajok, betörők és jelszóhalászok ellen nem védi semmi.

A laptophasználat lazaságai

· Követhetetlen felhasználók A dolgozók csaknem fele (46%) ismeri el, hogy mások is hozzáférnek a laptopjukhoz a munkahelyen kívül, s minden ötödiknek (22%) pedig fogalma sincs, hogy ki és mire is használja azt. · Veszélyes letöltések Az alkalmazottak döbbenetes aránya (86%) ismerte el, hogy a munkahelyen kívül a munkához nem kapcsolódó szoftvereket is le szokott tölteni a céges laptopra. · Törvénysértés Csupán tízből egy alkalmazott törődik azzal, hogy cégét megbüntethetik a szerzői jogok megsértéséért az illegális zene- vagy filmletöltések miatt – míg 15% tart attól, hogy őt magát vonják felelősségre. · Kapcsolt letöltések 74% ismeri el, hogy nem mindig olvassa el a letöltésre vonatkozó szabályokat, s a felhasználók 15%-a fedezett fel gépén olyan szoftvereket, amelyeket nem is akart letölteni. · A felelősség terhe? Ugyan  a fájlcserélő hálózatok használatát , a felnőtteknek szóló illetve a hacker oldalak látogatását 42% elismeri, a dolgozók 35%-a úgy érzi, hogy cégük számítástechnikai osztálya felelős a laptop állapotáért, noha azt a dolgozó otthon is használja.

Geoff Haggart, a VP Europe for Websense munkatársa szerint a felmérésük kimutatta, hogy a laptopot használó dolgozók nincsenek tudatában az internet legtöbb rejtett veszélyének. Annál, hogy nem értik teljesen internetes műveleteik többségének veszélyeit, sokkal nyugtalanítóbb, hogy magukat és foglalkoztatóikat is kiteszik a „rosszindulatú tartalmakból” fakadó mindenféle támadásnak. „A cégeknek képezniük kell, és így képessé kell tenniük alkalmazottaikat, hogy megfontolt döntéseket hozva tegyék biztonságossá a böngészést laptopjaikon, akár az irodában, akár az otthonukban ülve interneteznek” – közölte a kutató.

Európában 2002-ben a távmunkások száma 80,6 millió volt. Az IDC piackutató cég elemzői szerint ez a szám 2007-re eléri a 99,3 milliót. Az informatikai igazgatóknak tehát mérlegelniük kell azt a terhet, amelyet a laptop-használóknak előírt – őket a munkájukban esetleg hátráltató – valamilyen biztonsági stratégia jelentene, mivel nem sétálhatnak el csak úgy e nyugtalanító tények mellett. Következésképp, azok a szervezetek, amelyek lehetővé teszik dolgozóik számára a mobil vagy távmunkát, kénytelenek valamilyen mobil biztonsági szabályrendszer megalkotására felkészülni.

„A kutatás eredményei nyilvánvalóak. Az európai vállalatoknak rá kell ébredniük a laptop-használók jelentette jogi és biztonsági veszélyekre, és intézkedniük kell ezek kiküszöbölésére. A távmunka csakis azzal válhat életképes és biztonságos lehetőséggé, s a vállalatok csak úgy élvezhetik a költségmegtakarítás és az alkalmazottak megnövekedett hatékonyságának előnyeit, ha figyelembe veszik a biztonsági szempontokat is.” – vélekedett Geoff Haggart.