Néhány hónappal ezelőtt a spam visszaszorítására meghozandó lehetséges intézkedések megvitatására kérdés megvitatására közel 60 ország képviselői gyűltek össze Genfben az ENSZ szakosított szervezete, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) által szervezett ülésre. Robert Horton, az ausztrál kommunikációs hatóság vezetője elmondta: nemzetközi összefogás kialakítása a fő cél, mivel csak így lehet a már járványszerű internetes jelenséget visszaszorítani.

A hvg.hu olvasói nem reprezentatív felmérésünk szerint spam-ellenes fellépést sürgetnek © hvg.hu

Az ITU szakértői különböző szabályozási variációkat vetettek fel, amelyek egységes bevezetésével az országok közötti együttműködés is lehetővé válna. A kéretlen internetes üzenetek közül elsősorban a pornográf tartalmú e-mailek és tartalmak elleni fellépésről esett szó a genfi tanácskozáson.

Az ITU adatai szerint egy év alatt drámaian megnőtt a levelező rendszerek spamekkel való szennyezettsége: míg 2003-ban minden harmadik e-mail érkezett kéretlenül, addig tavaly már a mail-ek 80-85 százaléka is ilyen lehetett. A számítógépek és rendszerek védelme óriási pénzeket emészt fel, míg a spamek küldői ellen a legtöbb országban jelenleg nincsenek jogszabályi szankciók.

Az Egyesült Államokban hatályos törvény szerint tilos olyan elektronikus reklámlevelet (spamet) küldeni, amely hamis válaszcímet tüntet fel a fejlécben, vagy félrevezető a tárgy megjelölése. A reklám e-maileknek pedig tartalmazniuk kell egy érvényes postai címet is, valamint annak a lehetőségét, hogy a címzettek elháríthassák a további küldeményeket. A törvény megsértői reklámlevelenként 250 dolláros pénzbüntetéssel sújthatók, összesen 2 millió dollárig, illetve 5 évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetők. Amerikai kormányzati becslések szerint a reklámlevél-ipar meglehetősen koncentrált, a kéretlen levelek 90 százalékát mintegy 200 cég terjeszti.

A Forrester Research piackutató cég eközben kimutatta, hogy egy munkáltató számára 1-2 dolláros költséget okoz minden egyes kéretlen e-mail. A felhasználók átlagosan ugyanis legalább egy percet fordítanak egy-egy spamre, ami jelentősen erodálja a munkaidőalapot, s egyéb módon is veszteségeket okoz. Magyarországon a költségek valamivel alacsonyabbak, csak 200-250 forintra rúgnak. Egy másik kutatócég, a Ferris becslése szerint évente és fejenként 874 dollár a spamek okozta kár a számítógéppel ellátott átlagos amerikai munkahelyeken, s összességében a veszteség meghaladja a 10 milliárd dollárt. Nálunk az egy felhasználóra vetített szám a spamelhárításal foglalkozó Filter:max Kft. szerint 50 ezer forint körül van. És ebben még nincs benne az adatvesztés.

A spam a legnagyobb gondot az USA-ban okozza, ahol tavaly egy alkalmazott naponta 80 spamet kapott a munkahelyére, de a SurfControl internetkutató cég szerint az amerikaiak otthonra is napi 30 kéretlen e-mail-t kapnak. Magyarországon tavaly még csak 10 munkahelyi és 5 otthoni spamnél tartottunk naponta, de ezek a számok rohamosan emelkednek.
A Pew Internet and American Life kutatócég által korábban közzétett vizsgálat szerint az e-mailt használók 52 százaléka jelezte, hogy a spam általánosságban csökkentette az e-mailbe vetett bizalmát, 25 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a spam egyre növekvő tömege miatt összességében kevesebbet leveleznek a számítógépükről.

Erkki Liikanen, az Európai Bizottság ipari és informatikai kérdésekért felelős tagja szerint a jogi szabályozás önmagában nem fogja megfékezni a spam-folyamot, az illetékes hatóságoknak olyan vizsgálati és intézkedési jogosítványokat kell adni, amelyeknek birtokában azonosíthatják a kéretlen üzenetek küldőit, és eljárást indíthatnak ellenük. Szükségesnek tartja, hogy a marketingben általános érvényű szabályként követeljék meg annak az elvnek az alkalmazását, amely szerint a felhasználók csak kifejezett kérésük vagy előzetes beleegyezésük alapján (opt-in) kaphatnak elektronikus üzeneteket.

A legutóbb Németországban elégelték meg a spammerek tevékenységét, s egy nemrégiben életbe léptetett jogszabály szerint ötvenezer euróig (körülbelül 12 millió forintig) terjedő pénzbüntetéssel sújthatják a jövőben a német felhasználókra rákényszerített, többnyire haszontalan elektronikus küldemények, reklámok (spam) forgalmazóit.