Magyarországon is gyakran hallani, hogy egyes nyomozások során a hatóságok számítógépeket, vagy digitális adathordozókat foglaltak le. Azonban a magyar gyakorlatot az ottani előrehaladottabb technológiai fejlődés miatt megelőző amerikai eljárások sem tökéletesek. A technológia fejlődésével a bíróságoknak is lépést kell tartaniuk, csakúgy, mint a fejlődés miatt meghozott új törvényeknek. Ráadásul az amerikai rendőrségi szakértők most arra figyelmeztetnek, hogy az USA terror elleni háborúja szakemberhiányt okozhat a helyi bűnüldöző hatóságoknál. Az is igaz ugyanakkor, hogy a világhálóval kapcsolatos bűnügyeket nehéz egy adott helyhez kötni.

Az amerikai légierő egyik kutatója szerint a digitális bizonyíték tulajdonképpen nem több mint egyesek és nullák sorozata. Ebből következően bármilyen bűnelkövetéshez használt laptop, digitális fényképezőgép, telefon, vagy számítógép rengeteg nyers adatot ad a hatóságoknak. Egyetlen fájl, bankkártyás fizetés vagy kósza e-mail döntő lehet egy bűneset tárgyalásakor, különösen a fehérgalléros bűnelkövetőkkel szemben.

A hatóságoknak viszont ugyanolyan felkészülteknek kell lenniük, mint a bűnözőknek, akiket rács mögé szeretnének juttatni. Gyakran előfordul, hogy az összes nyomot, amin a rendőrség el tud indulni, különböző adatbázisokból kell kihalászni. A New York-i rendőrség 1995-ben hozta létre a számítógépes bűnözéssel foglalkozó részlegét, amelyben technikai szakértőket és speciálisan képzett nyomozókat is foglalkoztatnak. Külön csoport foglakozik azzal, hogy felkutassa a potenciális gyermekmolesztálók vagy a drogdílerek nyomát, míg mások a gyanús személyek nyomon követés szakosodtak, vagy adattisztítást végeznek. A 32 embert foglalkoztató osztály munkája nyomán egyre több bűnözőt tartóztatnak le.

A digitális bizonyítékok jogi szabályozása azonban még az USA-ban sem tökéletes, kevés jogi precedens van a témában, amelyek között a bírók eligazodnának, és a törvények nem követik elég gyorsan a technikát. Ráadásul a bírói kar nagy része nem mozog elég otthonosan a modern technológiák területén, így nem mindig látják át az adott szituációt. Nem egyedül itt rossz a helyzet, egy rendőrségi felmérés szerint akut hiány mutatkozik a területen képzett nyomozókból és ügyvédekből is.

A különböző adatgyűjtések, digitális keresőmechanizmusok számos ellenérzést is kiváltanak, ezért abba folyamatosan különböző jogi fékezőmechanizmusok kerülnek. A rendőrségnek tehát értékelnie kell a bizonyítékgyűjtési metódusát, hogy az előírásoknak megfeleljen. Az illetékesség és a jogosultság mértékéről ma is folyik a vita a bírák és a rendőrség, valamint az ügyészség között. A privacy, a személyes adatok védelme egy igen komoly kérdés, amely pontos szabályozást igényel.

Az EU Igazságügyi és Belügyi Tanácsának ülésén felmerült az egyes nemzeti bűnügyi nyilvántartások közötti információcsere felgyorsításának szükségessége. A javaslatnak számos ellenzője is akadt (például Német- és Spanyolország). Ezek az országok mind pénzügyi, mind adatvédelmi szempontból aggályosnak tartották a közös adatbázis létrehozását. Az európai miniszterek között nincs összhang a határokon átívelő bűnügyi adatbázis létrehozásával kapcsolatban. A soros luxemburgi EU-elnökség éppen ezért pillanatnyilag azt az álláspontot képviseli, hogy felül kell vizsgálni a rendszert, és „még kell dolgozni az elképzelésen".

Az anyagi szempontok nem lesznek akadályozó tényezők: legalábbis ami a brit rendőrség munkáját támogató informatikai rendszert illeti. Az Egyesült Királyság kormánya ugyanis úgy döntött, hogy jelentősen megnöveli a bűnüldözési IT rendszerekre fordítandó összegeket. A 2005-2006-os évben a jelentősen megnövelt rendőrségi költségvetési támogatáson belül számos informatikai fejlesztés büdzséje is növekszik, így több pénz jut a telefont, walkietalkie-t és GPS-vevőt egyesítő Airwave kommunikációs hálózat kiépítésére, a Bűnügyi Informatikai Rendszerre, továbbá az Automatikus Rendszámfelismerő (ANPR), illetve a Nemzeti Automatizált Ujjlenyomat-Azonosító Rendszerre (NAFIS).

A francia kollégák viszont spórolni szeretnének: a Nemzeti Csendőrség (Gendarmerie) úgy döntött, hogy a szerv munkatársai által használt asztali számítógépeken a jelenleg használt Microsoft Office-t OpenOffice.org nyílt kódú rendszerre cseréli. Már ezen a télen 35 ezer gépen megtörténik az átállás, nyárra 80 ezer PC-n, év végére pedig valamennyi számítógépen a nyílt forráskódú megoldás futna. Az eddigi legnagyobb OpenOffice.org-ra történő átállástól évente közel kétmillió eurós megtakarítást remélnek. (Nemrégiben egyébként fontos elemzés jelent meg a nyílt forráskódú irodai alkalmazáscsomagról: Dániában összehasonlították az OpenOffice-t a Microsoft Office-szal, mind minőségi, mint költségszempontból. A tanulmány szerint a nyílt forráskódú megoldás minőségben egyenrangú partnere az MS Office-nak, és az átállás rendszerint költségcsökkenést is ígér, ám a jelentés készítői arra is figyelmeztetnek, hogy minden egyes projekt előtt konkrét esettanulmányokat kell készíteni.)