Niklas Zennström, a zsenik egyike, a mobilkészülékekre akarja terelni az internetes telefonálást. Minden megváltozhat © Skype

Emlékeznek még Rubik Ernőre, hazánk fiára, aki egy látszólag haszontalan tárggyal felbolydította a világot. A bűvös kocka csak egy kis örömöt csempészett az életünkbe – és ez nem semmi –, de vannak olyan feltalálók, akik praktikusabb szerkezeteket vagy szolgáltatásokat igyekszenek kiötölni, hogy átalakítsák az életünket. És ha ezt sikerült, arra azt mondják, hogy ez a haladás. A Time magazin nemrégiben megnevezte a világ legbefolyásosabb technológiai guruit, s most hetet mi is bemutatunk közülük.

Kim Hjung Jun: Agyő lábszag! Éljen a nanotechnológia!

Kim Hjung Jun, a Samsung mosási és tisztítási technológiákért felelős üzletágának vezetője egyszer egy tokiói üzleti útja során olyan zoknikkal találkozott az üzletekben, amelyeken – a használati útmutató ígérete szerint – nem képesek megtelepedni a mikroorganizmusok, amelyek sok egyéb mellett a lábszagért is felelőssé tehetők. Kim gyorsan ki is derítette, hogy a zoknik anyagát mikroszkopikus méretű, s így az emberi szem számára teljességgel láthatatlan ezüstrészecskékkel vonják be, de ez elég a kórokozók távoltartásához. Az eljárást azonnal továbbgondolta, hogy miképpen hasznosíthatná saját szakterületén, mígnem megszületett a forradalmi hideg vizes, nanotechológiás mosógép.

Amikor 2002 nyarán elkészült a gép prototípusa Kim begyűjtötte kollégáitól az aznap viselt zoknikat, s minden pár egyik felét egy hagyományos mosógépben, míg a másikat az Ag+ Nano System nevű csodában mosott ki. Aztán visszaadta őket, hogy egy napi viselés után ismét begyűjtse őket. Bár laboratóriumi vizsgálatokat is végeztek, de már a szagminta után világos volt a különbség. Hagyományos mosás = lábszag. Nanomosás = szagtalanság.

A működési elv a következő. A mosógépbe egy beszerelnek egy öklömnyi elektromos eszközt, amely két lapos rágógumi méretű ezüstlapot nanoméretekben ugyan, de szabályosan megborotvál, s az így nyert, az emberi hajszálnál tízezerszer vékonyabb részecskéket bepermetezi a mosógép dobjába. Ezek a nanoszálak megtapadnak a mosott ruhák felületén, s nem engedik elszaporodni a mikroorganizmusokat. A laboratóriumi tesztek azt bizonyították, hogy az eljárás az mikroszkopikus élő szervezetek 99,9 százalékát elpusztítja.

A technológiát azóta már nem csak a mosógépekben, hanem a hűtőszekrényekben is alkalmazzák. Amióta a Samsung 2003-ban bevezette az új technológiát, az ilyen készülékekből származó bevétele megközelítette a 780 millió dollárt. A nanotechnológiai piac igen gyorsan növekszik, s becslések szerint 2015-re a forgalma meg fogja haladni az ezermilliárd dollárt.

Andrew Black: Fogadjunk!

Andrew Black abból tartotta fenn magát (s ez egy angoltól nem idegen), hogy szerencsejátékokat űzött és lovakra fogadott. Ez is csak egy szakma, amiben Black igen jó volt. Mégis azt gondolta, hogy van biztonságosabb módja is a megélhetésnek, mégpedig, ha ő adja a bankot. Ezért alapította meg a Betfair (fogadásvásár) nevű céget, amely egy p2p (egyenlő felek közötti játékokat szervező) virtuális kaszinót üzemeltet, ahol természetesen fogadni is lehet. A site 250 ezer regisztrált felhasználója egyszerűen elküldi a fogadását, s vár, hogy valaki tartja-e a tétet. A Betfair közvetítési díjat szed csupán minden győztes fogadás után, méghozzá minél magasabb összegű a fogadási tét, annál alacsonyabb százalékot jelölve meg.

Amikor az üzletet Black és társa Ed Wray elkezdték, a megkötött fogadások heti értéke kevesebb volt mint 90 ezer dollár, s a 2000. évi összes bevételük nem érte el az 1,8 millió dollárt. Most a kötések heti értéke több mint 90 millió dollárt. A adózás előtti nyereségük pedig már 2002 és 2003 áprilisa között 1,9-ről 15,5 millió dollárra szökött fel, s a trend azóta is folytatódott. Ma a cég mintegy 13 százalékkal részesedik a világ 35 milliárd dollárosra becsült online sportfogadási üzletéből.

John Thompson: Virul a vírusirtás

John Thompson, amikor 1999-ben belépett a Symantechez, ő volt ez első afroamerikai, aki egy első osztályú informatikai cég feje lett. De nem csak ezzel keltett figyelmet. Az 1982-ben alapított adatkezeléssel, majd később egyre inkább kis- és közepes vállalatoknak szánt adatbiztonsági termékekkel (a Norton Antivirust ki ne ismerné) és szolgáltatásokkal foglalkozó céget hatalmas ütemben kezdte átszervezni. Csaknem az összes felsővezető szűrét kitette, nemkülönben a kereskedelmi szervezetben tevékenykedőket, mert csak olyanokkal akart dolgozni, akik hozzá hasonlóan meg voltak győződve arról, hogy a cég számára az internetes biztonság a legnagyobb üzlet, abban van a jövő. Thompson jelszava az volt, hogy: A biztonság nem egy termék, hanem egy folyamat.

Hogy mennyire igaza volt, azt a Szerelembogár (Love Bug) meg hasonló interneten terjedő számítógépes vírusok megjelenése igazolta. Pedig akkor még nem is jöttek a legrosszabbak, például a Sasser féreg, amely a világon 500 millió dolláros kért okozott.

A céges világ gyorsan kapcsolt, hogy ideje volna többet törődni az informatikai hálózatok védelmével. Mivel a Symantec ötlete, hogy a vírusfrissítéseket online lehessen letölteni, s az ehhez szükséges elfogadhat árú licencet évente meg kelljen vásárolni, igen jól működött, a cég helyzete is elkezdett javulni. Amikor Thompson átvette a céget az éves forgalom 634 millióm dollár volt, 2004-ben viszont már 1,8 milliárd dollár, miközben a cég részvényeinek értéke 470 százalékra emelkedett ahhoz képest, ahol az új főnök belépésekor állt.

Miodrag Sztojkovics: Ember embrió klónozó

„Nem vagyunk őrült tudósok, akik az utolsó Frankenstein előállításán kísérletezünk” – tiltakozott a szerb származású, de a New Castle-i egyetemen Humángenetikai Intézetében dolgozó kutató. Sztojkovics az első ember, aki emberi embriót klónozott gyógyítási célból. A módszer nagyon hasonló ahhoz, amelyet korábban nagy port felverve dél-koreai kutatók alkalmaztak. A paciens saját DNS-ét befecskendezik egy tojásba, amelynek az örökítő anyagát korábban már eltávolították. Aztán már csak várni kell annak reményében, hogy a kifejlődő őssejteket felhasználhatják bármilyen szerv kifejlesztésére, vagy inzulin termelésére foghatják őket. Az őssejteket fel tudják használni az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen, s a szívinfarktus megelőzésében is.

Az őssejt kutatás legnagyobb problémája, hogy az embriók klónozását sokan morálisan elfogadhatatlannak, vagy vallásukkal összeegyeztethetetlennek tartják. Szojkovics szerint az élet a 14 napon kezdődik, mert akkor kezd kialakulni az idegrendszer. Arról nem is beszélve, hogy itt nem emberek másolásáról van szó, hanem például egy cukorbetegségben szenvedő embertársunk meggyógyításáról, életének meghosszabbításáról.

Scott McGregor: Rádiófrekvenciás azonosulás

Scott McGregor a Philips Semiconductor vezérigazgatója nem akárki a technológia világában, hiszen két évtizede ő vezette a Microsoftnál a Windows operációs rendszer fejlesztési munkáit. De ma is úttörő terveken dolgozik, hiszen a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) technológia egyik élharcosa. „Az RFID megváltoztatja, ahogy az emberek üzletelnek és interakciókba kezdenek egymással” – magyarázza McGregor.

Az RFID szerinte ugyanis a vonalkód óta a legnagyobb technológiai találmány a kereskedelem világában. Az áru csomagolásába épített chipek ugyanis olyan információkat képesek közölni az informatikai hálózatokkal, amelyek az áru fogyásáról, a polc kiürüléséről, a raktárkészletek nagyságáról adnak tájékoztatást, vagy a bevásárlókocsiba szerelt leolvasó-eszköz segítségével megmondják a vásárlónak az árat, sőt összeadják az addig a kocsiba pakolt áru értékét, s persze biztonsági funkciókat is ellátnak. Az RFID-piac becslések szerint 2013-ra elérheti a 20 milliárd dolláros forgalmat, s ez még csak a kezdet.

Shigeki Ishizuka: Kameramann

A Sony digitális kamera divíziójának feje Shigeki Ishizuka kellemes gondokkal kénytelen mostanában megküzdeni, hiszen a digitális kamerák piacán valóságos robbanás ment végbe az utóbbi pár évben. Tavaly közel 24 milliárd dollár értékben adtak el ilyen termékeket, s a növekedés 40 százalék körüli évente. A felfelé ívelés végét egyelőre senki sem látja. A Sony annak ellenére, hogy a filmes kamerák területén nem voltak komoly tapasztalatai, piacvezető pozíciót tudott kiharcolni magának, mert a DSC-T1-es modellje az első megfizethető, kicsiny és nagyteljesítményű készülék volt a piacon. Ez elég volt ahhoz, hogy az élre ugorjon, s ott is ragadjon. Ma 18 százalékot tudhat magáénak a piacból, s a Canon 16, az Olympus 13 és a Kodak csak 12 százalékot könyvelhet el.

A DSC-T1-et tulajdonképpen a kényszer szülte. Amikor 2002 tavaszán Ishizuka áttekintette a helyzetüket a divízió vezetőivel kiderült, hogy kegyetlen technológiai és marketingharc vár rájuk, ha a hagyományos fényképezőgép-kategóriában akarnak csatázni az ott már igen jó pozíciókat elfoglalt régi gyártókkal szemben. Így nem volt más, mint áttörést jelentő terméket piacra dobni. „Minden technológiánk adott volt hozzá, így azt mondtam az igazgatósági ülésen, hogy egy bankkártya méretű kamerát akarok, amely azonban teljesítményben felveszi a versenyt a nagyobb formátumú szerkezetekkel. És nincs kompromisszum.” Ebből született aztán az 5,1 megapixeles, zoomoptikás, 2,5 hüvelykes LCD kijelzővel felszerelt aprócska gép, amely meghozta a sikert. „Mivel a konkurenseink szinte azonnal képesek voltak a saját ugyan ebbe a kategóriába tartozó termékükkel megjelenni a piacon, ez jól mutatja, hogy éppen időben léptünk” – mondja Ishizuka.

Niklas Zennström: KaZaA és VoIP

Talán név szerint nem, de amúgy minden bizonnyal Niklas Zennström a legismertebb svéd, hiszen Janus Friis-szel közösen ő indította útra a fájlcserélő rendszerek egyik királyát a KaZaA-t. Jogi problémák miatt a fájlcserélési piac átalakult, s Zennström már abban nem akart aktívan részt venni, s megalapította a Skype céget, amely a fájlcserélésben jól bevált p2p érzést transzformálta az internetes telefonálás piacára.

A Skype szoftverét rövid idő alatt 170 országból töltötték le már nem sokkal azután, hogy tavaly augusztusban a piacra lépett a rendszer. Zennström arra bazíroz, hogy megbízható felmérések szerint a VoIP-piac 2008-ra már eléri a 100 millió felhasználót, ahol már szép pénzt lehet keresni. Jelenleg azonban cégének alig van bevétele. A Skype hálózat tagjai ugyanis egymást ingyen hívhatják, s csak lassan tudják majd rávenni őket, hogy szerződést kössenek a céggel, hogy a Skype-on kívülre is kezdeményezzenek hívásokat, s azért fizessenek is. Zennström azonban hosszú távon arra számít, hogy sikerül megállapodnia a mobiltelefon-gyártókkal arról, hogy rendszere e készülékeken is működőképes legyen, mert akkor már milliárdoknak adhatja el szolgáltatásait.