szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A világ népeinek származását akarja tovább tisztázni az a hatalmas projekt, amelybe a National Geographics Society és az IBM számítástechnikai óriáscég belevágott: öt év alatt világszerte 100 ezer vérmintát gyűjtenek össze bennszülött népek önkénteseitől, hogy azután ezek genetikai elemzésével kimutassák: honnan, egy közös gyökérből származnak-e ezek a népek.

Egy hasonló program már 1991 óta folyik, az a kutatás azonban nem kapott megfelelő anyagi támogatást, miután olyan politikai vádak érték, hogy egyes kutatók rasszisták, a bennszülött népek pedig olyan "vámpír-projektként" emlegették a vizsgálatot, amellyel a veszélyeztetett törzsek véréből értékes orvostudományi információkat merítenének a kutatók és cserébe nem adnak semmit. A mindezen okok miatt viszonylag szerény intenzitással folyó kutatás során 52 néptől vettek mintát. Az elemzés első eredményeit bemutató tanulmány 2002-ben kimutatta: az egyedek génállományát öt nagy "fürtbe" lehet sorolni, ez pedig megfelel kontinensüknek is.

A tanulmány több máshoz hasonlóan azt mutatta ki, hogy a különböző földrészeken élő népek családfája egyetlen gyökérre vezethető vissza: az Északkelet-Afrikából mintegy 50 ezer évvel ezelőtt terjeszkedni kezdő populációra. Az onnan származó és "elterjedő" ember története nagyjából ismert, de sok még benne a fehér folt.

A mostani kutatás az előző projekthez képest százszoros léptékű, és olyan "részletkérdések" megvizsgálására is módot ad, mint az, hogy hol volt az indo-európai nyelvek elveszett őshazája, vagy hogy hagytak-e maguk után genetikai nyomot útjaikon Nagy Sándor seregei. Spencer Wells, a program vezetője okult a korábbi támadásokból, és kijelentette: a kizsákmányolás vádját úgy akarja elkerülni, hogy a törzseknek pénzt kínál kulturális értékeik megőrzésére, illetve oktatásra.

A fedezetet a Waitt Family Foundations of San Diego elnevezésű magánalapítvány biztosítja, no meg az, hogy a kutatás eredményét nyomban készpénzre váltják: egy kis genetikai minta - szájüregi kenet - és 99,95 dollár beküldése fejében bárki megtudhatja, a családfa melyik ágával - melyik férfi- vagy női vonallal - áll rokonságban.

A kutatók nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy szinte az utolsó utáni pillanatban fognak hozzá: az egyes vonalak a múltban még helyhez köthetőek voltak, hiszen alig néhányan vágtak neki a világnak, ma már azonban nagy a keveredés.

A mostani kutatást máris bírálták, ezúttal módszertani alapon. A komplett vérmintákat kívánja ugyanis megőrizni, ameddig lehet, más kutatásokkal ellentétben, amelyek mintánként két-háromszáz dolláros költséggel a vérből kivont fehér vérsejteket gyakorlatilag örökéletűvé téve konzerválták a kutatás alapanyagát. Wells ezzel szemben a magas költségek miatt azt hozta fel, hogy számos nép és törzs nem fogadja el, hogy az egyén halála után sejtjei tovább éljenek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Meixner Zoltán (hvg.hu) Világ

Pi-ember és esőember: ahogy a géniuszok agya működik

Van néhány embertársunk, aki elképesztő méretű tudást képes felhalmozni az agyában, és ezeket az ismereteket, sőt ezek bizonyos fajta társítását képes azonnal előhívni. Ezek az emberek nem egyszerűen zsenik, hanem valódi géniuszok, akik a közönséges földi halandók számára eddig felfoghatatlan módon gondolkodtak. Egyikük segít most abban, hogy megérthessük, mi zajlik az agyában.