Az NSZS keretében készült helyzetértékelés szerint a lakossági internet-penetráció és a 100 lakosra jutó szélessávú előfizetés szám tekintetében továbbra is jelentős Magyarország lemaradása az Európai Unióhoz és a világ fejlettebb gazdaságaihoz képest. Ugyanakkor európai összevetésben is bíztató adat, hogy Magyarországon a szélessávú előfizetések aránya az összes Internet-előfizetésen belül már megközelítette az 50%-ot, és az NSZS előrejelzése szerint 2006 végére eléri a 60%-ot.

Az NSZS elkészítésének fő célja, hogy az IHM a szélessávú elektronikus kommunikáció fejlesztésének következetes és hosszú távú szempontjait hangsúlyosan és eredményesen tudja megjeleníteni az uniós források és a hazai társfinanszírozás felhasználását hosszú távon meghatározó Nemzeti Fejlesztési Terv második tervezési szakaszában (NFT II.).

A helyzetértékelés szerint a hírközlési tarifák csökkenő trendje jellemző, 70% feletti a hazai kábeltelevíziós lefedettség, míg a felsőoktatási és középiskolai internet- és számítógép-hozzáférési mutatók uniós összevetésben is kiugróan magasak.

Az IHM szerint a a jövedelmi viszonyokhoz képest magas a háztartások költségvetésén belül az infokommunikációs kiadások (kábeltévé, vezetékes telefon, mobiltelefon, szórakoztató elektronika, számítógép stb.) aránya. A szélessávú internetezés terjedésének ugyanakkor a felmérés szerint továbbra is fontos akadálya a szélessávú szolgáltatások korlátos elérhetősége, illetve magas ára. A hosszabb távú növekedési kilátások szempontjából pedig különösen aggasztó, hogy a magyar népesség közel 60%-a digitálisan írástudatlannak tekinthető: sem internet-, sem PC-használati tapasztalattal nem rendelkezik. Az IHM ezen, célzott és a szolgáltatók bevonására is építő kommunikációs és képzési projektekkel tervez változtatni.

A NSZS felmérése szerint szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését a relatíve magas díjcsomagokon felül elsősorban a hozzáférés elégtelensége és a releváns tartalomkínálat hézagossága gátolja, emellett az esélyegyenlőség területén mutatható ki közvetlen beavatkozást igénylő torzulás.

A konkrét stratégiai célok szerint: a szélessávú internetpenetráció (100 lakosra jutó szélessávú előfizetések száma), az e-kereskedelem részaránya és az e-közigazgatási szolgátatások igénybevétele 2008 végéig eléri az EU átlagát, 2013 végéig pedig az EU 15 átlagát.

Cél a 90%-os lakossági szélessávú lefedettség 2008 végéig, míg teljes lefedettség 2010-ig történő elérése. A „digitálisan írástudatlan” lakosság részaránya 2008-ig kevesebb, mint 50%-ra csökkenjen.

Tekintettel a szélessávú fejlesztések kiemelt versenyképességi és társadalmi jelentőségére – több ország, például Anglia, Kanada, Olaszország, Hollandia példája alapján – a stratégia javaslatot tesz egy „Szélessáv-fejlesztési Munkacsoport“ (Broadband Task Force) kormányhatározatban történő létrehozására.