Az ADSL2 szabványcsaládot a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) 2003 januárjában hagyta jóvá. Az e rendszerben működő adatforgalom letöltési frekvenciája akár 2,2 MHz is lehet, s a letöltési sávszélesség rövidebb telefonvezeték szakaszoknál egészen 25 Mbit/sec-ig felmehet.

A hónap elején az ADSL2+ technológiával már megkezdődtek az első üzemi kísérletek a British Telecomnál (BT). Egyelőre a telefontársaság alkalmazottai vizsgálják, hogy minden a terveknek megfelelően működik-e. Ha a tapasztalatok megfelelőek lesznek, akkor a BT céges ügyfeleinek ajánlja ki a szolgáltatást, amely 18 Mbit/sec sávszélességet garantál.

Eközben a szintén brit kábelszolgáltató, az NTL szintén amellett döntött, hogy az ADSL2+-t fogja a jövőben használni, s 8 millió ügyfelét fogja a 24 Mbit/sec sebességű hálózatára rákötni.

Nagy-Britannia az új távközlési technológiák alkalmazásában mindig élen járt Európában, így a mostani fejlesztések nyilván hatással lesznek a kontinentális Európa technológia választási trendjeire is. A verseny ugyanis még nem dőlt el egyértelműen az ADSL2+ javára. A piacon már jelenleg is használják a VDSL-t, amelynek legnagyobb előnye, hogy olyan területekre is kiterjeszthető vele a szélessávú internet-kapcsolat, ahová a hagyományos telefon- és kábelvonalak nem értek el.

Egyes cégek, például az amerikai Cable & Wireless brit leányvállalata, a Bulldog Communications egyszerre fejleszti a két technológiát, s szerintük nem hogy zavarnák egymás piaci terjeszkedését, hanem éppenséggel kiegészítik, segítik egymást.