Elsőként a jelentős számú előfizetőt a listáján tudó ingyenes email-rendszereket üzemeltető amerikai Yahoo! és az AOL jelezte, hogy a jövőben a nagy mennyiségben kézbesített küldeményekért pénzt kér a feladóktól. Ezt követően a szintén amerikai AT&T jelezte, hogy egyes tartalomszolgáltató vállalatoktól várhat el a jövőben ellenszolgáltatást.

A változásra az érintettek szerint azért van szükség, mert a nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások aránytalanul nagy fejlesztésekre kényszerítik a társaságokat. Ma az internetszolgáltatók többsége ennek ellenére az adatcsomagokat egyenrangúként kezeli, tekintet nélkül azok típusára, a forrására vagy a címzettre.

Az Egyesült Államok legnagyobb internetszolgáltatói – köztük az AT&T és a Verizon – ezért olyan szolgáltatások bevezetésén gondolkodnak, amelyek az internetes adatcsomagokat megkülönböztetett prioritással kezelnék – tudósít a fejleményekről a HWSW.hu. A lépés elsősorban azokat az emelt szintű szolgáltatásokat érintené, amelyek használata jelentős adatforgalommal jár. Az IP alapú telefonálás, a videokonferencia, a média tartalmak közvetítése tartozhat e prémiumszolgáltatások közé. A terv szerint a befizetett összegnek megfelelően garantált kézbesítést, előre meghatározott késleltetést biztosítanának a szolgáltatók. A megoldást már alkalmazza is az egyik brazil távközlési szolgáltató – az interneten keresztül lebonyolított telefonhívásokat felismerve azok után extra költséget számol fel.

Európában is megfogalmazódtak hasonló elképzelések. A Deutche Telekom szerint a Google-nek és más, a szélessávú internetes infrastruktúra használatából profitáló vállalkozásnak részt kellene vállalni a hozzáférés finanszírozásában. Kai-Uwe Ricke, a távközlési cég vezérigazgatója a közelmúltban a Registernek úgy nyilatkozott, hiogy az új világban nem csak a fogyasztóknak kellene megfizetniük a költségeket. Az internetben üzleti lehetőséget látó vállalatok szintén részt vállalhatnának a hálózati infrastruktúra finanszírozásában.

Az internetes tartalomszolgáltatásokra kiszabott extra díjak a legtöbb esetben ma még csak lehetséges megoldásként jelennek meg. Az azonban már most is jól látszik, hogy már a kezdeti tervek is komoly ellenállásba ütköztek. A jelenlegi ingyenes szolgáltatások megszűnése, átalakulása komoly nehézségeket okozhat. A nagy mennyiségben kézbesített e-mailek megadóztatása például nem csak a kéretlen reklámokat milliószámra postázó spammereket, hanem a szintén hatalmas levelezést bonyolító civil szervezeteket is hátrányosan érintené. Azonban az is elképzelhető, hogy amennyiben az internetszolgáltatóknak sikerül az internetes tartalomszolgáltatások bevételeiből részesedést kihasítani maguknak, a nethasználat költségei a jövőben jelentősen csökkennek majd.