A kutatónak a Science című tudományos folyóiratban leírt kísérletében a résztvevők pénzzel járulhattak hozzá egy csoportprojekthez, ahol az együttműködésből adódó magasabb nyereség révén arról győződhettek meg, hogy olyan csoportot kell választaniuk, ahol a szabályok megszegőit megbüntetik.
Összesen 84 diákot kértek meg az erfurti egyetemen, hogy a létrehozott két csoport közül valamelyikhez csatlakozzon. Az egyik csoportban a szabályszegőket megbüntethették a csoporttagok, a másikban nem. A résztvevők kétharmada előbb olyan csoportba igyekezett, ahol nem volt büntetés, és csak egyharmaduk választotta a szankciók adta lehetőséget.
Ezután felszólították a résztvevőket, hogy fizessenek pénzt egy közös projektbe, vagy pedig helyezzék el magánszámlán. A közös célra befizetett összeget aztán mintegy kétharmadával megemelték és elosztották egyenlő arányban a játékosok között. Miután a résztvevők befizették a pénzt, és megtudták, hogy a többiek mekkora összeggel járultak hozzá a közös célokhoz, a büntetési lehetőséget fenntartó csoportban a játékosok szankciókat alkalmazhattak a nem kooperáló csoporttagokkal szemben.
Az első kör után abban a csapatban, ahol nem volt meg a szankció lehetősége, az együttműködésre kész játékosok csökkentették befizetésüket, miután látták, hogy a többiek nem vesznek részt a közös akcióban. A csoportban összeomlott az együttműködés, s a játékosok csatlakoztak a másik csoporthoz, ahol megvolt a büntetés lehetősége, de a szankciók lehetőségét elfogadva követték őket azok is, akik szabályszegőnek bizonyultak.
A tanulmány következtetése az, hogy társadalmi méretekben több szankcióra lenne szükség arra, hogy az emberek egymást kölcsönösen jobban tudják ellenőrizni a közjó érdekében.
A kutatást vezető Rockenbach szerint a vizsgálat több civil kurázsi mellett érvelt, hogy az emberek ne hunyjanak szemet afelett, ha mások a közjó ellen cselekszenek, hanem lépjenek föl velük szemben.
A büntetés együttműködésre késztet
A büntetés együttműködésre ösztönzi az embereket, s társadalmi méretekben több civil kurázsira, több szankcióra lenne szükség ahhoz, hogy az emberek egymást jobban tudják ellenőrizni a közjó érdekében – erre jutott Bettina Rockenbach az erfurti egyetemen egy játékelméleti kísérlet során.
Mit tanít az Odüsszeia az életünkről?
Odüsszeusz nem makulátlan példakép, hanem önmeghaladásra képes ember, aki néha utat enged az ösztönöknek – de hol vagyunk mi a hős történetében? Az új Nolan-film arpopóján a hőseposz fő pszichológiai üzeneteit vette végig Nagy Gyöngyi pszichológus.
