szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Öt hónappal a start után sikeresen ráállt a Vénusz bolygó körüli pályára kedden délelőtt a Venus Express űrszonda.

A Vénus és a Venus Express űrszonda.
Kénköves pokol
© European Space Agency (ESA)
Az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett első európai űrszonda, amely pontosan 10 óra 7 perckor állt rá a kijelölt keringési pályára, folytatja a Vénusz titkainak kutatását. A pályára állási manőver sikere azonban csak azután állítható teljes bizonyossággal, miután a szonda megfordul, és fő antennája ismét a Föld felé irányul, ami 11 óra 7 perckor következik be a tervek szerint.

A manővert a németországi Darmstadtban működő földi irányító központból vezényelték. Mint Jean Jacques Dordain, az ESA vezérigazgatója elmondta, a kutatók arra szeretnének választ kapni, hogy a két testvérbolygó, a Föld és a Vénusz fejlődése miért tért el annyira egymástól.

A Venus Expresst november 9-én egy Szojuz-Fregat orosz hordozórakéta indította útjára a kazahsztáni Bajkonurban lévő űrrepülőtérről. Az űreszköz összesen 400 millió kilométert tett meg ívelt bolygóközi pályáján míg az esthajnalcsillag közelébe ért.

A Vénusz tömegét és méretét tekintve majdnem akkora mint a Föld, felszínén azonban rendkívül forró a hőmérséklet (mintegy 460 Celsius-fok) és légköri nyomása majd százszorosa a földiének, mivel egyfajta hatványozott üvegházhatás alakult ki rajta. Tengelyforgása nagyon lassú: saját tengelye körül 243 földi nap alatt tesz meg egy fordulatot, miközben a Napot 225 nap alatt kerüli meg, vagyis a Vénuszon egy nap lassabban telik el mint egy év. Ráadásul tengelyforgása ellentétes a földiével.

Nem valószínű, hogy ember belátható időn belül, vagy akár valaha is meglátogatja ezt a kénköves poklot. A tudósok azonban több okból is fontosnak tartják a Vénusz intenzív kutatását. Olyan izgalmas kérdésekre keresik a választ, hogy például miért lehet az, hogy ugyan a Vénusz és a Föld mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy időben, született, egymás mellett vált felnőtté (a két bolygó közötti legrövidebb távolság 41 millió kilométer, a leghosszabb pedig 258 millió kilométer), vagyis egyfajta bolygótestvéreknek tekinthetőek, és mégis teljesen eltérő körülmények alakultak ki felszínükön, illetve környezetükben.

A küldetés egyik legfontosabb kutatási tevékenysége lesz a Vénuszt körülvevő sűrű légkörben burjánzó fokozott üvegházhatás fizikájának a tüzetes vizsgálata. A Venus Express egyebek mellett igyekszik számba venni a bolygó aktív tűzhányóit, és a felszínén 500 millió éve kialakult, tehát csillagászati léptékkel mérve nagyon fiatalnak számító kérgét feltérképezni. A Venus Express tudományos tevékenységét 500 földi, vagyis két vénuszi napra tervezik.

A Vénusz űrszondás kutatása nem új keletű, hiszen már az űrhajózás korszakának a hajnalán, 1962-ben elrepült mellette 35 ezer kilométerre az amerikai Mariner-2. A szovjet Venyera-7-es szonda 1970-ben puha leszállást hajtott végre felszínén, és a hetvenes években több Venyera is épségben elérte a Vénuszt, és küldött a Földre egyebek mellett felszíni panorámafényképeket is. Ezek a szondák azonban egy óránál tovább nemigen bírták a rájuk nehezedő irtózatos nyomást és a perzselő hőséget.

Az amerikaiak Pioneer Venus néven 1978-ban két szondát küldtek a bolygóhoz, majd végül az ugyancsak amerikai Magellan 1990-ben radarberendezésével pásztázta végig az égitestet.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Tech

Víz nyomát mutatta ki a Tempel 1-en a Deep Impact űrszonda

Fagyott víz nyomát mutatta ki a Tempel 1 üstökösön a Deep Impact amerikai űrszonda, amely július 4-én csapódott be az égitestbe - közölték az űreszközt irányító szakemberek a Science című tudományos magazin csütörtöki internetes hírportálján.

Tech

Célegyenesbe érkezett az MRO amerikai űrszonda

Célegyenesbe érkezett a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) amerikai űrszonda, amely pénteken kezdi meg fél éve tartó útjának legkockázatosabb szakaszát: Mars körüli pályára áll, hogy éveken át kutassa a vörös bolygó titkait.

MTI Tech

Megérkezett a Stardust űrszonda által küldött űrpor a Földre

Sikeresen földet ért ejtőernyővel vasárnap délelőtt a tervezett időpontban, közép-európai idő szerint 11 óra 12 perckor az amerikai Utah állam sivatagos területén a Stardust (Csillagpor) elnevezésű amerikai űrszonda által aznap reggel útnak indított kapszula, amely a Wild-2 üstökösről gyűjtött, rendkívül értékes űranyagmintát hozott a kutatóknak.

100 százalékos táppénz jár egy DK-s vezetésű kerületben Budapesten

100 százalékos táppénz jár egy DK-s vezetésű kerületben Budapesten

3 millió új galaxist találtak 300 óra alatt az ausztrál tudósok

3 millió új galaxist találtak 300 óra alatt az ausztrál tudósok

Ököllel ütöttek meg két fiút egy bevásárlóközpontban

Ököllel ütöttek meg két fiút egy bevásárlóközpontban