szerző:
MTI/hvg.hu

Öt hónappal a start után sikeresen ráállt a Vénusz bolygó körüli pályára kedden délelőtt a Venus Express űrszonda.

A Vénus és a Venus Express űrszonda.
Kénköves pokol
© European Space Agency (ESA)
Az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett első európai űrszonda, amely pontosan 10 óra 7 perckor állt rá a kijelölt keringési pályára, folytatja a Vénusz titkainak kutatását. A pályára állási manőver sikere azonban csak azután állítható teljes bizonyossággal, miután a szonda megfordul, és fő antennája ismét a Föld felé irányul, ami 11 óra 7 perckor következik be a tervek szerint.

A manővert a németországi Darmstadtban működő földi irányító központból vezényelték. Mint Jean Jacques Dordain, az ESA vezérigazgatója elmondta, a kutatók arra szeretnének választ kapni, hogy a két testvérbolygó, a Föld és a Vénusz fejlődése miért tért el annyira egymástól.

A Venus Expresst november 9-én egy Szojuz-Fregat orosz hordozórakéta indította útjára a kazahsztáni Bajkonurban lévő űrrepülőtérről. Az űreszköz összesen 400 millió kilométert tett meg ívelt bolygóközi pályáján míg az esthajnalcsillag közelébe ért.

A Vénusz tömegét és méretét tekintve majdnem akkora mint a Föld, felszínén azonban rendkívül forró a hőmérséklet (mintegy 460 Celsius-fok) és légköri nyomása majd százszorosa a földiének, mivel egyfajta hatványozott üvegházhatás alakult ki rajta. Tengelyforgása nagyon lassú: saját tengelye körül 243 földi nap alatt tesz meg egy fordulatot, miközben a Napot 225 nap alatt kerüli meg, vagyis a Vénuszon egy nap lassabban telik el mint egy év. Ráadásul tengelyforgása ellentétes a földiével.

Nem valószínű, hogy ember belátható időn belül, vagy akár valaha is meglátogatja ezt a kénköves poklot. A tudósok azonban több okból is fontosnak tartják a Vénusz intenzív kutatását. Olyan izgalmas kérdésekre keresik a választ, hogy például miért lehet az, hogy ugyan a Vénusz és a Föld mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy időben, született, egymás mellett vált felnőtté (a két bolygó közötti legrövidebb távolság 41 millió kilométer, a leghosszabb pedig 258 millió kilométer), vagyis egyfajta bolygótestvéreknek tekinthetőek, és mégis teljesen eltérő körülmények alakultak ki felszínükön, illetve környezetükben.

A küldetés egyik legfontosabb kutatási tevékenysége lesz a Vénuszt körülvevő sűrű légkörben burjánzó fokozott üvegházhatás fizikájának a tüzetes vizsgálata. A Venus Express egyebek mellett igyekszik számba venni a bolygó aktív tűzhányóit, és a felszínén 500 millió éve kialakult, tehát csillagászati léptékkel mérve nagyon fiatalnak számító kérgét feltérképezni. A Venus Express tudományos tevékenységét 500 földi, vagyis két vénuszi napra tervezik.

A Vénusz űrszondás kutatása nem új keletű, hiszen már az űrhajózás korszakának a hajnalán, 1962-ben elrepült mellette 35 ezer kilométerre az amerikai Mariner-2. A szovjet Venyera-7-es szonda 1970-ben puha leszállást hajtott végre felszínén, és a hetvenes években több Venyera is épségben elérte a Vénuszt, és küldött a Földre egyebek mellett felszíni panorámafényképeket is. Ezek a szondák azonban egy óránál tovább nemigen bírták a rájuk nehezedő irtózatos nyomást és a perzselő hőséget.

Az amerikaiak Pioneer Venus néven 1978-ban két szondát küldtek a bolygóhoz, majd végül az ugyancsak amerikai Magellan 1990-ben radarberendezésével pásztázta végig az égitestet.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Tech

Víz nyomát mutatta ki a Tempel 1-en a Deep Impact űrszonda

Fagyott víz nyomát mutatta ki a Tempel 1 üstökösön a Deep Impact amerikai űrszonda, amely július 4-én csapódott be az égitestbe - közölték az űreszközt irányító szakemberek a Science című tudományos magazin csütörtöki internetes hírportálján.

Tech

Célegyenesbe érkezett az MRO amerikai űrszonda

Célegyenesbe érkezett a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) amerikai űrszonda, amely pénteken kezdi meg fél éve tartó útjának legkockázatosabb szakaszát: Mars körüli pályára áll, hogy éveken át kutassa a vörös bolygó titkait.

MTI Tech

Megérkezett a Stardust űrszonda által küldött űrpor a Földre

Sikeresen földet ért ejtőernyővel vasárnap délelőtt a tervezett időpontban, közép-európai idő szerint 11 óra 12 perckor az amerikai Utah állam sivatagos területén a Stardust (Csillagpor) elnevezésű amerikai űrszonda által aznap reggel útnak indított kapszula, amely a Wild-2 üstökösről gyűjtött, rendkívül értékes űranyagmintát hozott a kutatóknak.

Pikó: Sára Botondék 150 millió forintot költöttek autóhasználatra

Pikó: Sára Botondék 150 millió forintot költöttek autóhasználatra

Péterfy Gergely: "Berágott a mi kis gulyás-Napóleonunk"

Péterfy Gergely: "Berágott a mi kis gulyás-Napóleonunk"

Eljött a paradicsom

Eljött a paradicsom

Wonder Woman ezúttal a nyolcvanas években csattogtatja az ostort (videó)

Wonder Woman ezúttal a nyolcvanas években csattogtatja az ostort (videó)

Feje tetejére áll az egészségügy a következő években, ha végre kezünkbe vesszük az irányítást

Feje tetejére áll az egészségügy a következő években, ha végre kezünkbe vesszük az irányítást

Zuhanyozóbusszal segítik Hamburgban a hajléktalanokat

Zuhanyozóbusszal segítik Hamburgban a hajléktalanokat