szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az IBM és a Georgia Tech közös fejlesztésű chipjéből a kutatók több mint 500 GHz sebességet csaltak elő, amihez azonban le kellett hűteniük a mütyürt -451 Fahrenheit, azaz mintegy -268 Celsius fokra.

Ezen az elektron mikroszkópos
felvételen jól látszik a
tranzisztor két szilícium-germánium
ötvözetből álló "SiGe" zónája,
amelynek kiterjesztett
kristályszerkezete van.
A kidudorodó rész összenyomja
az elektromosan vezető csatornát
a két SiGe zóna között, amivel
megnöveli a tranzisztor
teljesítményét. Az ilyen feszítés,
ha egy százalékkal elnyújtja a
félvezető kristályszerkezetetét
és "simábá" teszi az
elektronpályákat, az 15 százalék
körüli  teljesítménynövekdést
jelent a tranzisztor számára. 
© sciencenews.org
A kísérlet annak a projektnek a része, amelynek során azt szeretnék felderíteni, hogy hol vannak a határai a szilícium-germánium (SiGe) chipek teljesítményének. A SiGe chipek nagyon hasonlóak a megszokott szilícium alapú elektronikus morzsákhoz, de a nagyobb teljesítmény és a kisebb energiafogyasztás érdekében germániumot is tartalmaznak.

A germánium hozzákeverése az alapanyagokhoz megemeli a félvezető lapkák előállítási költségeit, s ennek megfelelően a chipek is többe kerülnek, így a felhasználási területük jelenleg néhány speciális piaci szegmensre korlátozódik. A SiGe chipek gyártását az IBM 1998-ban kezdte meg, s azóta több százmillió darabot adott el belőlük.

A félvezető piacot jelenleg a mobiltelefon-gyártók igényei mozgatják elsősorban, hiszen évente több milliárd chipre van igényük. Az Intel a jobb teljesítmény és az elfogadható ár érdekében létrehozott egy középutas megoldást azzal, hogy a chipek alapanyagául szolgáló szilíciumba egy kevés germániumot is kevert ezzel javítva a teljesítményt, s csökkentve az energiaigényt. Így a germánium végső soron már megjelent a mindennap használatos technológiák szintjén is.

Az IBM és a Georgia Tech chipje szobahőmérsékleten 350 GHz-es teljesítményre, vagy ha úgy jobban tetszik másodpercenként 350 milliárd művelet elvégzésére képes. Ez sokkal, de sokkal több, mint amit a standard számítógép processzorok képesek elérni a maguk 1,8-3,5 GHz-es sebességével. De a SiGe chipek tovább javítják a teljesítményüket, ha lehűtik őket.

Vizsgálat alatt a szuper chip 
a Georgiai Electronikai Tervező
Központban, Atlantában.
© IBM
Amikor a kísérleti elektronikus morzsát - 451 Fahrenheit, azaz mintegy -268 Celsius fokra (ami mindössze 3 foknyira van az abszolút 0 hőmérséklettől) hűtötték le, a teljesítménye elérte az 500 GHz-et, azaz a másodpercenkénti 500 milliárd műveletet.

A chip ktetőszázötveszer gyorsabb, mint a mobiltelefonokban jelenleg használatos átlagos teljesítményű processzorok. Az IBM és a Georgia Tech kutatói azonban úgy vélik, hogy nem ez az utolsó határ, s szerintük elvileg elérhető az 1 terahertz, azaz a másodpercenként nem kevesebb mint 1000 milliárd (1 billió) műveletes sebesség is.

A nagyteljesítményű SiGe chipeket azonban – legalább is egyelőre – kifejezetten speciális területeken fogják felhasználni. Például védelmi célú fejlesztéseknél, illetve az űrkutatásban, a kutatószondákon, űrhajókon vagy a távérzékelésben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Sószemnél kisebb chipeket mutatott be a Hitachi

A japán cég weboldalán megjelentette a világ jelenlegi legkisebb mikrochipjéről szóló közleményt. AZ RFID-technológiát használó nyomtatott áramkörök kisebbek egy szem sónál.

MTI/hvg.hu Tech

Intel-chipekkel szerelik a Microsoft új médialejátszóit

Az Intel adja majd azokhoz az új hordozható Microsoft médialejátszókhoz a chiptechnológiát , amelyek a jövő héten mutatkonak be a szélesebb nyilvánosság előtt, mint az iPod és a PlayStation portable konkurensei.

hvg.hu Tech

Intel chippel szerelt Mac és iPod-farmer a MacWorld-ön

Steve Jobs bemutatta az első Intel-processzorral szerelt iMac-et. A tervezettnél hat hónappal korábban bemutatott, egyetlen sík képernyőből álló gép mellett az Apple új hordozható számítógépével, a MacBookkal is megismerkedhetett a közönség.

MTI Világ

A foci VB-n nem lesz chipes labda

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) hétfőn Lipcsében úgy döntött, hogy a 2006-os németországi világbajnokságon nem fogják használni a chipes labdát, de a vasárnap Japánban kezdődő klub vb-n sem tesztelik.

hvg.hu Tech

Az Intel forradalmi chipgyártási technológiát mutatott be

Az Intel új ultra gyors és mégis alacsony energiafogyasztású tranzisztor fejlesztéséről számolt be. A szerkezet egy olyan új alapanyagból épül fel, amely a cég mikroprocesszorainak és más logikai egységeinek az alapjául szolgálhat a következő évtized második felétől.