Az internet ma már nem csak kommunikációs lehetőséget ad, hanem, ha lassan is, de számos hagyományos szolgáltatás (például közszolgáltatások, online bankolás, jegyrendelés) is elérhetővé válik a világhálón keresztül, így a fenti kérdés vizsgálata egyre fontosabbá válik.

Az EU25-ök között a 16-74 év közötti korosztályon belül igen magas arányban (37 százalék) még az egyszerű számítógép-használati képesség is hiányzik. Ettől az átlagtól jelentős mértékben eltérnek a legalacsonyabb iskolai végzettségűek (a csoportba tartozók 61 százaléka), a 65-74 év közötti idősebbek (a csoportba tartozók 78 százaléka), valamint az inaktívak, nyugdíjasok (a csoportba tartozók 68 százaléka). Ezzel szemben a legmagasabb szintű számítógépes tudású csoport a tanulóké, ahol az említett mutató 43 százalékos, illetve a legmagasabb iskolai végzettségűek között 41 százalékos.

A tagállamokat vizsgálva, sajnos, Magyarország az egyik negatív példa: nálunk a lakosság 57 százaléka soha nem használt még számítógépet, valamint 66 százalék nem tekinthető internetezőnek. Ezzel szemben a listavezető skandináv országokban mindössze a lakosság 8-10 százaléka nem használ számítógépet, és csak 19-27 százalék között van az internetet nem használók aránya.

A rossz hazai eredmények egyik oka abban keresendő, hogy a lakosság mindössze 30 százaléka vett részt olyan tanfolyamon az elmúlt néhány évben, amelyik számítógépes ismereteket is adott. Ez az arány a skandináv országokban 55-70 százalék között van, de még az uniós átlag is eléri a 40 százalékot.

Nem sokkal jobb a helyzet a munkahelyi számítógép-használatban sem. Magyarországon a munkavállalók mindössze 29 százaléka használ számítógépet a munkája során, amivel az utolsó országok egyike vagyunk az Unióban. Ez a mutató 60 százalék felett van 6 európai országban (például Németországban és Franciaországban is).

A jelentés megállapítása szerint a digitális írástudásban legjobban a munkanélküliek, illetve a különböző kisebbségek vannak lemaradva. Sajnos hazánk kitűnik a munkanélküliek digitális írástudatlanságának magas arányában is.

Az internethasználattal kapcsolatos tudás, képesség mértékét leginkább a szélessávú internetelérés lehetősége befolyásolja. Úgy tűnik, hogy az otthon szélessávot használók sokkal több alkalmazásban gyakorlottak: hogyan kell a keresőprogramokat, peer-to-peer hálózatokat használni, telefonálni interneten keresztül, weblapot létrehozni, csatolmányt küldeni e-maillel, stb.