Laboratóriumi patkány. Kevés kórokozó, kevés reakció © lafayette.edu

Dr. William Parker tanársegéd az észak-carolinai Duke egyetem orvosi munkatársaival ellenőrzött körülmények között akart utánajárni annak a kérdésnek, hogy a tisztaságmániás ipari társadalmakban miért fordulnak elő nagyobb arányban az allergiás és az autóimmun betegségek, s az eredményt a „Scandinavian Journal of Immunology” című tudományos folyóirat publikálta – adta hírül a Duke egyetem közleménye.

Az általános feltételezés szerint – bár két különböző immunválaszról van szó – az allergiát és az autoimmun betegséget egyaránt az okozza, hogy a higiénikus körülmények között élők szervezete nem harcol nap mint nap a környezet számtalan ellenségével.

A népszerű hipotézist nem támasztották még alá állatkísérletekkel, s a publikált tanulmányok mind speciális patogénekre vagy élősködőkre vonatkoztak.

A Duke egyetem kutatói Wisconsinban befogott, vadon élő házi egereket és Észak-carolinából származó falusi és városi patkányokat hasonlítottak össze az egyetemen steril körülmények között felnevelt laboratóriumi állatokkal, és mérték a vérben található ellenanyagok mennyiségét.

A vadon élő rágcsálók vérében a várakozásnak megfelelően magasabb volt a paraziták ellen védő IgE immunoglobin (amely túlzott mennyiségben allergiát okoz), hiszen az állatok sokféle parazitával találkozhattak. A vadon élő állatok vérében az autoimmun betegségeket okozó IgG immunoglobinból viszont egy szokatlan fajtát, az úgynevezett „polireaktív, autoreaktív IgG-t” találtak nagy mennyiségben, miközben a steril körülmények között tartott állatoknál a polireaktív, autoreaktív immunglobulinok IgM típusúak szoktak lenni.

Míg a laboratóriumi állatoknál a fenti magasabb immunglobulin szintek már-már kórosak, a vadon élő állatok esetében viszont sem allergiás, sem autóimmun reakciót nem okoztak.

Valószínűleg az lehet az ok, hogy a vadon élő állatok életük során sokféle ellenanyagot gyűjtöttek, nem csak néhány mintából termeltek nagy mennyiséget – áll az egyetem közleményében.