A Leuveni Katolikus Egyetem kutatói, akik tanulmányukat az Occupational and Enviromental Medicine című szaklapban publikálták, 21 európai országban vizsgálódtak - olvasható a BBC honlapján.

A tudósok összesen 190 ezer 13-14 éves kamasz egészségügyi  adatait vették górcső alá, elemezve a nehézlégzés, asztma, szénanátha, allergiás eredetű rhinitisz (orrüreggyulladás), valamint ekzéma előfordulásának gyakoriságát.

Az adatokat összevetették a százezer lakosra jutó fedett uszodák számával. Az utóbbi mutató esetében a 21 vizsgált ország gazdasági fejlettségétől függően  igen nagy szórást tapasztaltak: míg a nyugat-európai országokban átlagosan 50 ezer lakosra jutott fedett uszoda, a kontinens keleti felén 300 ezerre.

Elemzésük szerint minden egyes százezer lakosra számított új fedett uszoda megjelenésével az adott térségben 3,39 százalékkal nő a nehézlégzéses problémák gyakorisága, s 2,73 százalékkal emelkedik a bronchiális asztma kialakulásának kockázata.

Ugyanez a kutatócsoport egy korábbi tanulmányában azt mutatta ki, hogy az uszodák vizének fertőtlenítésére alkalmazott klórvegyületek a verítékkel és vizelettel érintkezve, a tüdőre káros illó vegyületeket képeznek. A tudósok az uszodában gyakran megforduló gyermekek tüdejében olyan fehérjéket is találtak, amelyek nagy koncentrációban károsíthatják a sejteket.

A belga kutatók véleménye szerint alapos elemzésnek kell alávetni a klórvegyületeknek a gyerekek légzőszerveire gyakorolt hosszú távú hatását, a fedett uszodákat viszont gondosan kell szellőztetni.