Kilövőállásban: indulás augusztus végén © NASA

A következő néhány napban az üzemanyagcsöveket és a kábeleket erősítik az Atlantisra, valamint tesztelik a kisegítő áramköröket és feltöltik az űrsikló rakterét a szállítmányával. Jövő héten a legénység is megérkezik a floridai Kennedy űrközpontba, ahol ruhapróbát tartanak, illetve gyakorolják a kilövési procedúrát, valamint a vészhelyzet esetén alkalmazandó forgatókönyvet.

Az Atlantis 2002 októbere óta nem repült, s a Columbia 2003-as katasztrófája óta a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) sem folytatódtak a fejlesztések. Az ISS háromfős legénysége egészen a múlt hónapig csupán két asztronautából állt, azonban júliusban a Discovery fedélzetén megérkezett a német Thomas Reiter, aki azóta az űrállomáson teljesít szolgálatot.

Az Atlantis 11 napos küldetése során a legénység hat tagja három űrsétát tesz majd, amelyek során egy több mint 15 tonnás napelemtáblát szerelnek fel az ISS-re, amely az áramellátás fejlesztéséhez elengedhetetlen.

A soron következő az idei második kilövés, s csupán a harmadik a Columbia tragédiája óta. Az előző két repülésen a Discovery vett részt, ám ezek a missziók csupán afféle tesztrepülések voltak, amelyek során a NASA felmérhette, hogy az életbe léptetett biztonsági intézkedések megbízhatóak-e.

Az Atlantisnak az augusztus 27-től szeptember 13-ig tartó időszak során nyílik lehetősége kilépni a világűrbe, azonban az amerikai űrügynökség szakértői elképzelhetőnek tartják, hogy a legkorábbinál egy nappal hamarabb induljon a küldetés, ugyanis a fényviszonyok lehet, hogy csak akkor teszik lehetővé, hogy megfelelő minőségű fényképek készülhessenek az indítás során, amelyek alapján felmérhetik, hogy megsérült-e az űrsikló üzemanyagtartálya, illetve hővédő pajzsa.

„Minden azon múlik, hogy megfelelően látjuk-e azt a részt az üzemanyagtartályon, amelyre kíváncsiak vagyunk” – nyilatkozta Kyle Herring, a NASA szóvivője.

A repülésirányítók szeretnék, ha az Atlantis minél előbb indulhatna, ugyanis szeptember közepén indítanának egy orosz Szojuz rakétát Kazahsztánból, amely három fős legénységével szintén a ISS-re repül majd. Amennyiben az űrsiklót a kilövési időszak feléig nem tudják elindítani, a NASA konzultál majd az orosz űrügynökséggel, ugyanis mindkét szervezet szeretné elkerülni, hogy a két jármű egyszerre legyen jelen az űrállomáson, mivel ez fokozott készenlétet igényelne a legénységek részéről.