A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Xena és mellette (a kisebb fénypont) kisérő holdja, a Gabrielle bolygó a Keck Obszervatórium által készített felvételen. Az egész Naprendszert érintő kérdés © Jumk.de |
A csillagásztársadalmat leginkább a 2003-ban felfedezett, közel 2400 kilométer átmérőjű UB313-as objektum osztotta meg. Ez az égitest ugyanis valamivel nagyobb, mint a Plútó, a legkésőbb felfedezett planéta, tehát minden joga megvan ahhoz, hogy bolygónak nevezzék. Az 1919-ben alakult, háromévente ülésező testület felelős az égitestek hivatalos elnevezéséért, ehhez azonban a bolygó fogalmának új meghatározására van szükség.
„Egy bolygónak két alapvető feltételnek kell eleget tenni: egyrészt egy csillag körül kell mozognia anélkül, hogy maga csillag lenne, és olyan masszívnak kell lennie, hogy a saját nehézségi ereje vonzása révén kerek, vagy megközelítőleg kerek formájú legyen" - idézte a jelenleg érvényes definíciót a Wissenschaft online című német tudományos hírportál.
Miután ezek a kritériumok az eredeti kilenc bolygó – a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó – esetében több objektumra is érvényesek, az új meghatározás egyértelműen növeli a bolygók családját, mégpedig három taggal.
Az új bolygójelöltek közül a Ceresz – a Mars és Jupiter közötti aszteroid övezet legnagyobb képviselője – van a legközelebb a Naphoz. Miután jóval kisebb a klasszikus bolygóknál, az IAU javaslata szerint törpebolygóként határoznák meg. A másik két jelölt, a Kháron és a Xena (ez az UB313 nem hivatalos neve), akárcsak a Plutó, a Neptun mellett található, együtt alkotja az új bolygóosztályt, az úgynevezett plutonokat, amelyek pályája – a többi bolygóéval ellentétben – nem egy síkban van. A csillagászok még nem döntöttek az új definícióról.
