A Finn Rákbetegség Szervezetének Cselekedni a dohányzás ellen, az egészségért elnevezésű testülete szerint a kilencvenes években szelektív tenyésztéssel próbálták növelni a dohány nikotintartalmát. Próbálkozások történtek a nikotin „szabad” formájának mennyiségi növelésére is, amely gyorsabb hatású és szorosabb függőséget okoz. Ezekre az adatokra a dohányipar titkos iratainak bírósági eljárások útján napvilágra került dokumentumaiból derült fény.

A rákkutatók szerint a dohányiparnak többféle módon sikerült késleltetnie a dohányzás korlátozásának bevezetését. Finnország előfutárnak számított, amikor 1976-ban a cigarettareklámokat betiltotta, ám a finn törvénykezés ma több más államé mögött kullog, ráadásul Írországban, Norvégiában, Olaszországban, Máltán, Svédországban és Izlandon korábban bevezették az éttermi dohányzási tilalmat, mint Finnországban - írja a Helsingin Sanomat.

A finn rákkutatók nem értik, hogy az ország törvényei miért engedélyezik még mindig a genetikailag módosított dohány nyersanyagként való felhasználását. A cigaretta nikotintartalmának korlátozása miatt a dohányipar most más, függőséget okozó anyagok kikísérletezésén dolgozik.

Finnországban minden ötödik nő cigarettázik, 2020-ban a tüdőrák gyakorisága nőknél meghaladja majd a mellrákét. A férfiak közül minden negyedik a nikotin rabja. Az 1950-es években a finnek a világ egyik legintenzívebben dohányzó népének számítottak. Ezt annakidején a háborúban szerzett függőséggel magyarázták, amikor a dohányt stimulánsként, illetve az éhségérzet elnyomására használták.