A programsorozat keretében elhangzó előadásoknak kettős célja volt: bemutatni az aktuális projekteket és azok eredményeit, valamint azokat a területeket, amelyek az elkövetkező időszakban a Bizottság által finanszírozott kutatás-fejlesztés fókuszába kerülnek.

Az idei e2006 e-challenges apropójául az Európai Bizottság jövőre induló új munkaprogramja szolgált, amelynek legfrissebb, publikus verziójából kiderül, melyek azok az információs társadalom témakörével foglalkozó kutatási témák, amelyekkel kapcsolatban projekteket vár az Európai Bizottság. A Bizottság november végén Helsinkiben mutatja be a munkaprogram végleges verzióját.

A konferencia célja a szakmai fórumok megrendezése mellett, a networking és brokerage lehetőségek megteremtése volt, hogy a különféle témakörök iránt érdeklődő vállalatok együttműködő partnerekre találhassanak a rendezvény során.  „A Régens egy olyan kezdeményezés keretében vett részt a barcelonai rendezvényen, amely a kelet- és közép-európai szervezetek FP6-os és FP7-es keretprogramok e-business és e-work alterületén  való részvételét támogatja” – mondja Moksony Réka, a cég üzletfejlesztési üzletág vezetője. „Cégünk elsősorban a termék életciklus menedzsmenthez kapcsolódó gyártási, logisztikai, elosztási problémákat érintő kutatási területekben érdekelt, technológiai szempontból pedig a beágyazott technológiák, mint az intelligens szenzorok vagy az RFID-technológia került a fókuszunkba. Erre vonatkozóan konkrét projektjavaslattal is rendelkezünk, amelyet egy aacheni partner koordinál majd” – teszi hozzá.

Az IST-BONUS projekt keretében került megrendezésre a konferencia első napján egy nagyszabású networking esemény is. Heilingbrunner Klára a BME OMIKK képviseletében, mint magyar szervező partner vett részt a rendezvényen, és nagyon pozitív tapasztalatokat összegzett. „ Az IST BONUS projekt célja, hogy támogassa a kelet- és közép-európai szervezetek részvételét az EU 6. és a soronkövetkező 7. Keretprogramjának e-business és e-work alterületein konzorciumok létrehozásában, és közös projektek definiálásában, valamint segítse az újonnan csatlakozott országok integrálódását az Európai Kutatási Térségbe. A networking rendezvényünkön ez alkalommal 17 országból 85 résztvevő jelent meg, és az első visszajelzések szerint közel 20 projektjavaslat kidolgozásához szerveződtek konzorciumok.”

A rendezvény során az új keretprogramhoz kapcsolódó főbb kutatási területekkel foglalkoztak a résztvevők. Ezek közé tartoztak a különböző rendszerek együttműködését támogató problémák, valamint az üzleti mobilitás kérdése számos kutatási területen, például a közlekedésben, közigazgatásban. „A Régens többek között az intelligens közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatásokkal foglalkozó előadásokon képviseltette magát – magyarázza Moksony Réka. – Izgalmas terület, amely olyan, mindenki számára kiemelten fontos kérdések megoldását célozza, mint a hatékony környezetvédelem vagy a biztonságos közlekedés. A kutatások fókuszában olyan információs rendszerek fejlesztése áll, melyek alkalmazásával lehetővé válik a közlekedési dugók elkerülése és előrejelzése, megelőzhetőek közúti balesetek, csökkenthetőek a városi logisztikai problémák, ezáltal élhetőbb városok jönnek létre, kényelmesebb és biztonságosabb közlekedés valósulhat meg.

Az Európai Bizottság 2007-es munkaprogramjának egyik leghangsúlyosabb területe továbbra is a tudásfejlesztés és az egyének, szervezetek tanulását, a számukra szükséges tudás megszerzését támogató rendszerek kidolgozása. „ A technológiával támogatott tanulás és tudásmenedzsment-megoldások arra fókuszálnak, hogy az egyes szakterületekre ráépülő tudásbázisokban tárolt ismeret, fejlett keresési mechanizmusok, portál-struktúrák segítségével könnyen megjeleníthető, hozzáférhető legyen, alkalmazkodjon ez egyének és szervezetek tanulási elvárásaihoz. – mondja Moksony Réka. Az elkövetkező időszak egyik nagy kérdése – teszi hozzá –, hogy a vállalatok és egyének együttműködését támogató kollaboratív megoldások hogyan jelennek majd meg a célkitűzésekben. Nyilvánvalóan ahhoz, hogy versenyképes tudásalapú gazdaság épüljön fel Európában, hatékony együttműködésekre van szükség és olyan rendszerek továbbfejlesztésére, amelyek ezeket az együttműködéseket egyre magasabb szinten támogatják.”

A konferencián a Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerülő „Living-Labs” koncepcióról is szó esett. Az élő laborok a különféle ipari szereplők által létrehozott, jellemzően földrajzi régiók szerint szerveződő közösségek az első alkalmazói az innovációs eredményeknek Az „élő laborok” már az ipari igények megfogalmazásában is részt vesznek, ezzel segítve, hogy a kutatási projektek valós ipari problémákra épüljenek, és tényleges hozzáadott értéket szállítsanak az adott ágazatba. Mindamellett résztvesznek a projektek eredményeik tesztelésében, megfogalmazásában, piaci alkalmazássá tételében is. Magyarországon Győrben terveznek elsőként „élő-labort” felállítani, amely nem csak virtuális közösségként létezik majd, hanem egy kutatási eredményeket bemutató demócentrum felépítése is napirenden van.

És hogy mit profitálhat egy hazai cég a hasonló konferenciákból? „A nemzetközi ismertségünk folyamatosan növekszik ezeken a rendezvényeken, amelyeken rengeteg új, értékes kapcsolatra is szert tehetünk – vélekedik Moksony Réka. – Szerencsére az újonnan csatlakozott országok, valamint a hozzánk hasonlóan kiterjedt szakmai ismerettel rendelkező kis- és középvállalatot igen vonzó partnernek tartják Európában. Ezt csak tovább erősíti, ha egy cég FP6-os projektek során megszerzett tapasztalatokkal is rendelkezik.”