Kilépett a fényképezőgép-üzletágból március utolsó napján a japán Konica Minolta, amelynek azért még jó egy évébe telik, mire véglegesen kifuttatja a piacról hagyományos és digitális termékeit.

HVG

Az iparágban több évtizedes múltra visszatekintő két cég 2003-as összeolvadásával létrejött cégcsoport azt is bejelentette, hogy egy éven belül felhagy a színes fotópapírok és a negatívok gyártásával, noha az utóbbiban az amerikai Eastman Kodak és a japán Fuji Photo után a világ harmadik legnagyobbja. Befejezi a szaküzletekben és áruházakban használt automata minilaborok készítését is. Ezentúl a fénymásolókra, valamint optikai és orvosi eszközökre összpontosít, a szerkezetátalakítás jegyében pedig másfél éven belül elbocsátja az alkalmazottak 11 százalékát, mintegy 3700 főt.

A Konica Minolta azért döntött a kiszállás mellett, mert az utóbbi években folyamatosan veszteségeket szenvedett a fotóeszközpiacon, a deficit a március 31-én zárult pénzügyi évben elérheti a 400 millió dollárt is. A digitális technológia viharos térhódítása kényszerű változtatásokra sarkallja a fotóipar hagyományos gyártóit, ám ezt nem minden cég képes finanszírozni.

A Konica Minolta nemrég már eladta digitális tükörreflexes (SLR) kamerát gyártó üzletágát a japán Sonynak, amely egyúttal vállalta a cégcsoport által az utóbbi két évtizedben eladott 13,5 millió fényképezőgép szervizelését is. A Sony azért lát fantáziát a Konica Minolta SLR-kameráiban, mert így erősítheti pozícióit a digitális fényképezőgépek 13 milliárd dollárosra becsült világpiacán. Az új technológia megnyitotta az utat a fotóüzletben korábban járatlan elektronikai cégek előtt: a japán Canon után immár a Sony gyártja a világon a legtöbb digitális fényképezőgépet. Ezt a pozícióját elsősorban kompakt modelljeinek köszönheti, e téren igen éles az árharc: az igazi nyereséget a cserélhető objektíves digitális SLR-gépek hozzák, ám azokat még többnyire régi fotós cégek gyártják. E vállalatok a vevők márkahűsége mellett arra építhetnek, hogy hagyományos, filmes kameráikhoz készült lencséik általában a digitális vázakhoz is használhatók. Ezt a vonzerőt szeretné kiaknázni a Sony, amely a Konica Minolta Maxxum/Dynax családjára építi majd saját modelljeit.

A digitális gépek világméretű eladása két évvel ezelőtt múlta felül a hagyományosakét, a térhódítás olyan gyors, hogy a filmesek a kihalás szélére kerültek, s drasztikusan zuhant a negatív filmek értékesítése is. Korszakhatárként értékelték, amikor a japán Nikon az idén januárban bejelentette: felhagy a filmes gépek gyártásával, csak két, profiknak készülő modelljét, az F6-ost és az FM10-est viszi tovább. A döntés indoka, hogy a Nikon tavalyi pénzügyi évében a fotóüzletág bevételeiben a filmesek forgalmának aránya az egy évvel korábbi 16-ról 3 százalékra zsugorodott, miközben a digitálisoké 47-ről 75 százalékra ugrott.

Felszabaduló erőforrásaiból a Nikon az eddiginél is többet szán a digitális SLR-gépekre, amelyek piacán a Canonnal vív éles harcot a vezető pozícióért. Küzdelmükből a fogyasztók húzzák a hasznot: a Canon által három éve indított árháború mostanra az igényes amatőrök számára is megfizethetővé tette a cserélhető objektíves modelleket. A még így is biztos profitot ígérő piaci tortából a kisebb hagyományos gyártók - mint a Fuji vagy az Olympus - mellett a Sonyn kívül több elektronikai cég is igyekszik kihasítani a maga szeletét. A Panasonic márkanév tulajdonosa, a japán Matsushita például a márciusi hannoveri CeBit elektronikai és számítástechnikai kiállításon mutatta be első cserélhető objektíves digitális fényképezőgépét.

A Matsushita a Panasonic gépek fejlesztéséhez a patinás német Leicát választotta partnerül, amely némiképp átaludta a digitális forradalmat. Ez komoly nehézségeket okozott a német cégnek, amely folyó pénzügyi évének első felét 4,6 millió eurós veszteséggel zárta. Túl sokáig bízott analóg kameráinak vonzerejében a német Rollei is, amely - miközben középformátumú fényképezőgépei digitális változatainak gyártásába kezdett Ázsiában - a kiutat keresve MP3-as zenei lejátszókkal állt elő. Jobban alkalmazkodott a fényképezőgépek gyártásával már jó ideje nem foglalkozó német Carl Zeiss, amely a Fuji és a Sony kompakt digitális kameráihoz szállít minőségi objektíveket, és a finn Nokia egyik mobiltelefonjában is Zeiss-lencse dolgozik.

Lassan reagált a profi fotózásban etalonnak számító Hasselblad is. A 2002 óta a japán Shiro Group többségi tulajdonában lévő, göteborgi székhelyű cég - amelynek kameráját Neil Armstrong is használta a holdra szállás megörökítésére - két éve súlyos veszteséggel zárt, az alkalmazottak felét el kellett bocsátani. A Hasselblad ezután összeolvadt az analóg gépekhez digitális hátfalakat gyártó dán Imaconnal, s kihozta a cég első digitális középformátumú modelljét, amely árban és teljesítményben változatlanul a piac legfelső szegmensébe tartozik.

NAGY GÁBOR