Tetszett a cikk?

Teljesen átvette a hatalmat a fényképezésben a digitális technológia, a piacvezető cégek sorra hagynak fel a hagyományos, filmes készülékek gyártásával.

Kilépett a fényképezőgép-üzletágból március utolsó napján a japán Konica Minolta, amelynek azért még jó egy évébe telik, mire véglegesen kifuttatja a piacról hagyományos és digitális termékeit.

HVG
Az iparágban több évtizedes múltra visszatekintő két cég 2003-as összeolvadásával létrejött cégcsoport azt is bejelentette, hogy egy éven belül felhagy a színes fotópapírok és a negatívok gyártásával, noha az utóbbiban az amerikai Eastman Kodak és a japán Fuji Photo után a világ harmadik legnagyobbja. Befejezi a szaküzletekben és áruházakban használt automata minilaborok készítését is. Ezentúl a fénymásolókra, valamint optikai és orvosi eszközökre összpontosít, a szerkezetátalakítás jegyében pedig másfél éven belül elbocsátja az alkalmazottak 11 százalékát, mintegy 3700 főt.

A Konica Minolta azért döntött a kiszállás mellett, mert az utóbbi években folyamatosan veszteségeket szenvedett a fotóeszközpiacon, a deficit a március 31-én zárult pénzügyi évben elérheti a 400 millió dollárt is. A digitális technológia viharos térhódítása kényszerű változtatásokra sarkallja a fotóipar hagyományos gyártóit, ám ezt nem minden cég képes finanszírozni.

A Konica Minolta nemrég már eladta digitális tükörreflexes (SLR) kamerát gyártó üzletágát a japán Sonynak, amely egyúttal vállalta a cégcsoport által az utóbbi két évtizedben eladott 13,5 millió fényképezőgép szervizelését is. A Sony azért lát fantáziát a Konica Minolta SLR-kameráiban, mert így erősítheti pozícióit a digitális fényképezőgépek 13 milliárd dollárosra becsült világpiacán. Az új technológia megnyitotta az utat a fotóüzletben korábban járatlan elektronikai cégek előtt: a japán Canon után immár a Sony gyártja a világon a legtöbb digitális fényképezőgépet. Ezt a pozícióját elsősorban kompakt modelljeinek köszönheti, e téren igen éles az árharc: az igazi nyereséget a cserélhető objektíves digitális SLR-gépek hozzák, ám azokat még többnyire régi fotós cégek gyártják. E vállalatok a vevők márkahűsége mellett arra építhetnek, hogy hagyományos, filmes kameráikhoz készült lencséik általában a digitális vázakhoz is használhatók. Ezt a vonzerőt szeretné kiaknázni a Sony, amely a Konica Minolta Maxxum/Dynax családjára építi majd saját modelljeit.

Második oldal (Oldaltörés)

A digitális gépek világméretű eladása két évvel ezelőtt múlta felül a hagyományosakét, a térhódítás olyan gyors, hogy a filmesek a kihalás szélére kerültek, s drasztikusan zuhant a negatív filmek értékesítése is. Korszakhatárként értékelték, amikor a japán Nikon az idén januárban bejelentette: felhagy a filmes gépek gyártásával, csak két, profiknak készülő modelljét, az F6-ost és az FM10-est viszi tovább. A döntés indoka, hogy a Nikon tavalyi pénzügyi évében a fotóüzletág bevételeiben a filmesek forgalmának aránya az egy évvel korábbi 16-ról 3 százalékra zsugorodott, miközben a digitálisoké 47-ről 75 százalékra ugrott.

Felszabaduló erőforrásaiból a Nikon az eddiginél is többet szán a digitális SLR-gépekre, amelyek piacán a Canonnal vív éles harcot a vezető pozícióért. Küzdelmükből a fogyasztók húzzák a hasznot: a Canon által három éve indított árháború mostanra az igényes amatőrök számára is megfizethetővé tette a cserélhető objektíves modelleket. A még így is biztos profitot ígérő piaci tortából a kisebb hagyományos gyártók - mint a Fuji vagy az Olympus - mellett a Sonyn kívül több elektronikai cég is igyekszik kihasítani a maga szeletét. A Panasonic márkanév tulajdonosa, a japán Matsushita például a márciusi hannoveri CeBit elektronikai és számítástechnikai kiállításon mutatta be első cserélhető objektíves digitális fényképezőgépét.

A Matsushita a Panasonic gépek fejlesztéséhez a patinás német Leicát választotta partnerül, amely némiképp átaludta a digitális forradalmat. Ez komoly nehézségeket okozott a német cégnek, amely folyó pénzügyi évének első felét 4,6 millió eurós veszteséggel zárta. Túl sokáig bízott analóg kameráinak vonzerejében a német Rollei is, amely - miközben középformátumú fényképezőgépei digitális változatainak gyártásába kezdett Ázsiában - a kiutat keresve MP3-as zenei lejátszókkal állt elő. Jobban alkalmazkodott a fényképezőgépek gyártásával már jó ideje nem foglalkozó német Carl Zeiss, amely a Fuji és a Sony kompakt digitális kameráihoz szállít minőségi objektíveket, és a finn Nokia egyik mobiltelefonjában is Zeiss-lencse dolgozik.

Lassan reagált a profi fotózásban etalonnak számító Hasselblad is. A 2002 óta a japán Shiro Group többségi tulajdonában lévő, göteborgi székhelyű cég - amelynek kameráját Neil Armstrong is használta a holdra szállás megörökítésére - két éve súlyos veszteséggel zárt, az alkalmazottak felét el kellett bocsátani. A Hasselblad ezután összeolvadt az analóg gépekhez digitális hátfalakat gyártó dán Imaconnal, s kihozta a cég első digitális középformátumú modelljét, amely árban és teljesítményben változatlanul a piac legfelső szegmensébe tartozik.

NAGY GÁBOR

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Naponta 500 egyetemista segíti a koronavírus-tesztelést

Naponta 500 egyetemista segíti a koronavírus-tesztelést

Újra Hitchcock törvénye érvényes, a film visszatalál a hálószobába

Újra Hitchcock törvénye érvényes, a film visszatalál a hálószobába

Visszahívott a Nébih egy csokit, mert tejet tartalmaz

Visszahívott a Nébih egy csokit, mert tejet tartalmaz