Önkénteseket keresnek a Mars-tesztre

A hajószimulátor egy darabja © ESA

Az önkéntesek a Institute for Biomedical Problems intézet moszkvai intézetében kialakított, modulokból összeszerelt 550 köbméteres mű-űrhajóban tölthetnek majd kerek ötszázhúsz napot. A tizenkét fős csapat egyetlen érintkezési lehetősége a külvilággal egy olyan rádiós kapcsolat, amely a távolságnak köszönhető több perces szüneteket is szimulálja.

A csapat a súlytalanságot és a sugárzást leszámítva megtapasztalhatja majd az űrutazással járó összes hátrányos tényezőt: a zsúfoltságot, a magánélet hiányát, a feszített munkatempót és a limitált felszerelést is. Szimulálják számukra a kilövést, a 250-250 napig tartó oda- és visszautat (500 nap a minimális becsült idő, amely egy Mars-túrához kellhet, valamint esélye van annak, hogy a kísérlet maximális időtartamát 700 napig hosszabbítják), Mars-sétát, valamint az esetleges veszélyhelyzeteket is - mindezért a csapat tagjai naponta 120 eurós fizetést kapnának.

Milyen a szimulált Mars-űrhajós?

Az ideális jelentkező 25 és 50 év között van, jó egészségi állapotú, erősen motivált, legfeljebb 185 centiméter magas, nem dohányzat és nem szenved más függőségben sem, valamint mind angolul, mind oroszul jól kell, hogy beszéljen. Az önkénteseket érintő szűrések és vizsgálatok ugyanazok, mint amiket egy valós Mars-misszió során is elvégeznének az asztronautókon. Az IBP vezetője, Viktor Baranov szerint az intézet eddig 150 jelentkezést kapott, ebből 19 volt csupán nő.

Míg az ESA azt mondja, nem teszik ki a csapat életét felesleges kockázatnak, a kísérletet futtató kutatók szerint nagyon nyomós érv kell ahhoz, hogy valakit kiengedjenek a modulból a kísérlet beindítása után - amely 2008 végére vagy 2009 elejére várható.

Ezen Mars-500 projekttel egy időben végeznek majd hasonló kísérleteket a veszjoloszjei Sochi Institute of Medical Primatology intézetben - emberek helyett makákómajmokon. Az intézet igazgatója, Borisz Lapin szerint az emberek és a majmok ugyanúgy reagálnak a sugárzásra, így emberek helyzett inkább főemlősökön végeznek kísérleteket: a sugárzás hatásai mellett azt is megvizsgálják, hogy a majmok miként reagálnak a súlytalanságra, az izolációra, valamint a gyümölcslevekből és pürésített ételekből álló diétára.

A legjobb negyven eredményt felmutató állatot küldik majd a moszkvai IBP intézetébe további vizsgálatra, illetve várhatóan azok is megtapasztalják majd az űrbéli körülményeket. A Sochi Institute tenyészti is a majmokat, nemcsak vizsgálja őket: az intézménynek köszönhetően eddig már tizenkét makákó hagyta el a bolygót űrrepülőgépeken.