Az 1958 februárjában, áprilisában és júniusában zajlott büntetőperben, illetve az azt megelőző nyomozás során született 27 ezer oldalnyi iratot, 72 órányi hangfelvételt és 70 percnyi filmfelvételt egyelőre adatvédelmi és személyiségi jogi okokból csak a kutatók ismerhetik meg. A Nyílt Társadalom Archívum (OSA) azonban saját felelősségére, kutatói engedéllyel június 9. és 15. között tervezi a hangfelvételek egy részének nyilvános bemutatását.

A MOL szakemberei arról beszéltek, hogy álláspontjuk szerint az OSA eljárása törvénysértő, és annyiban szakmailag is kifogásolható, hogy nem törekszik a dokumentumok teljességének a bemutatására.

Gecsényi Lajos, a MOL főigazgatója a pénteki sajtótájékoztatón elmondta: tavaly ősszel döntöttek a dokumentumok digitalizálásáról, hogy a kutatók számára hozzáférhetőbb legyen, illetve ha a jogi feltételek adottak lesznek, a teljes közvélemény is megismerhesse.

A digitalizálásban közreműködött az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Történelmi Interjúk Tára és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, ahonnan az egyik kivégzettre, Szilágyi Józsefre vonatkozó dokumentumok kerültek elő.

Monok István, az OSZK főigazgatója arról beszélt: a történelmi források kezelése koronként változó, a hatalom és a levéltárak, könyvtárak viszonya azonban nem.

A XIX. században létrejött nemzeti intézmények, közgyűjtemények dolga, hogy összegyűjtsenek minden forrást. Nem válogathatnak, hisz már az is interpretáció, magyarázat - tette hozzá a szakember.

A teljes forrásanyag és szakirodalom ismeretében "talán meg fogunk lepődni, hogy ki, mikor, mit írt" a fél évszázaddal ezelőtti eseményekről - jegyezte meg Monok István.

Nagy Imrét 1958. június 15-én államellenes szervezkedés és hazaárulás vádjával ítélte halálra a népbíróság, és másnap honvédelmi miniszterével, Maléter Pállal és Gimes Miklós újságíróval együtt kivégezték. Vádlott társai közül Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere 1957 végén meghalt a börtönben, Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságának egyik vezetőjét pedig elkülönített perben halálra ítélték, és 1958. április 24-én kivégezték

Szabó Csaba, a MOL főigazgató-helyettese elmondta: Kádár "bosszúszomjas" akciójának eredménye a koncepciós per, amelyben a "szovjetek szerepe a rábólintás volt".

A szakember szerint jellemző az is, hogy a magyar pártfőtitkár a perrel kapcsolatban következetesen a "szabad folyást kell engedni az igazságszolgáltatásnak" megfogalmazást használta.

Szilágyi József a perben kezdettől fogva annak  törvénysértő mivoltát hangoztatta, és nyilvános tárgyalást kért. Határozott kiállása miatt a per 1958. február 6-i félbeszakítása után ügyét elkülönítették. A februári félbeszakítás oka egyébként a "nemzetközi helyzetre" hivatkozó szovjet kérés volt.

Már Losonczy Géza börtönben bekövetkezett halála és Szilágyi József kivégzése után, június 9-én folytatódott a per Nagy Imre és többi társa ellen.

Szabó Csaba elmondta: a február 5-6-i tárgyalásról készült filmfelvételek és a 6-i tárgyalás hanganyaga nincs meg. Újdonság viszont a Szilágyi-per hangfelvétele az április tárgyalásokról.

A MOL-ban fél évtizede intenzíven zajló digitalizálásról a főigazgató-helyettes elmondta: a www.digitarchiv.hu címen már zömmel hozzáférhetők a nyilvánosság számára is az állampárt vezető testületeinek a dokumentumai.

A sajtótájékoztatón több percet lejátszottak a Nagy Imre-per digitalizált hanganyagából. Például  Nagy Imrének a kegyelmi tanács elutasító döntése utáni szavait, melyek szerint a halálos ítéletet indokolatlannak, megalapozatlannak tartja és nem fogadja el.

"Súlyos bírói hiba áldozata vagyok. Kegyelmet nem kérek" - így hangzottak a mártírhalált halt miniszterelnök utolsó szavai a perben.