A törvénykezés azokat az online játékosokat célozza meg, akik a hobbijukhoz szükséges virtuális pénzzel tudnak a játékokban részt vevő virtuális énjüknek, azaz avataraiknak jobb felszerelést vagy képességeket venni, illetve akik a kínai chat-rendszerek és portálok azon szolgáltatásait használják, amelyeknek működtetéséhez elengedhetetlen a virtuális pénz. Ilyen például a Tencent Holding által üzemeltetett QQ beszélgetőrendszer, amelynek használatával a begyűjthető "Q-érmékkel" online játékfejlszereléseket és e-ajándékokat lehet vásárolni.

Az iResearch kutatócég felmérései szerint a kínai virtuális pénzpiac évi 15-20 százalékos növekedést produkál, ezen évente több milliárd jüan értéknek megfelelő virtuális pénz cserél gazdát. Ez a gyors növekedési érték már így is félelmet keltett a kínai törvényhozók körében. Jelenleg Kínában már nem is lehet virtuális pénznemet jüanná váltani. A hatóságok attól is tartanak, hogy a virtuális és a valós pénznemek közti szabad átjárás nemcsak inflációhoz, hanem jelentős pénzmosáshoz is vezethet.

A rendelkezés nagy felháborodást keltett a már így is eléggé behatárolt kínai internetezők körében: csak a netease.com portál olvasói egy nap alatt hatezer kommentárt fűztek a bejelentéshez. Sokuk szerint igazságtalan úgy megadóztatni az egyes internetezőket, hogy a netes cégeket nem sújtja hasonló törvénykezés. Kérdéses az is, hogy miként döntik el a hatóságok a virtuális pénzösszeg valódi értékét. Rüan Zsandzsiang blogger szerint a játékosok nagy része a valós életben is barát vagy osztálytárs, így nem is írnak egymásnak igazoló iratokat, amikor virtuális pénzt cserélnek, ami még jobban nehezíti a virtuális pénz igazi értékének megállapítását.