Dr. Michael Stelter, a kutatócsoport főnöke szerint az új üzem csak és kizárólag mezőgazdasági hulladékot használ, például kukoricaszárat. Ezzel nem csupán 30 százalékkal több biogázt tudnak termelni, hanem számos ellenvéleményt is el tudnak hallgattatni. Számos helyről hallani ugyanis azt, hogy "a kukorica a konyhába való, nem a biogázüzemekbe", ugyanis ha elektromosságot ehető nyersanyagból akarjuk előállítani, az az élelmiszerárakat ugrasztaná az egekbe.
Az új üzemek könnyebben dolgozzák fel a hulladékot, amelyet korábban sokkal kevésbé hatékonyan tudták biogázzá alakítani. Az új rendszer előnyének számít még az is, hogy fermentálás előtt a hulladékban taláható cellulózt enzimszintig bontják le, így a biogáz kialakulásához körülbelül egy hónap szükséges az eddigi maximum 80 nap helyett.
Hatékonyabban is alakítják át elektromossággá a biogázt, a rendszerben található üzemanyagcella ugyanis az eddigieknél magasabb arányú, 40-55 százalékos hatékonysággal működik, a 850 fokon izzó cellát pedig fűtőrendszerbe köthetjük be. A kutatók próbatelepe 1.5 kilowattot ad, amivel körülbelül egy családi ház szükségleteit láthatjuk el. A biogázüzem koncepcióját Stelter és csoportja az áprilisi Hannover-Messe alkalmából mutatja be, következő tervük pedig a két megawattos biogázüzem megvalósítása.
