A BLDGblog szerzője szerint a domborzat és az abba vájt mélyedések, az ásványok által hordozott, oda mechanikailag elhelyezett tartalom elméletileg tökéletes alapját adhatja egy információtároló készüléknek, így emlékeinket és információinkat nyugodtan elhelyezhetjük flashdrive-ok, DVD-k vagy merevlemezek helyett a bolygónkban is - hasonlókat ír például Williams S. Burroughs amerikai író is a The Ticket that Exploded c. művében azon "hatalmas ásványi tudatról", amely "lassú kristályfolyamatokban gondolkodik".

Ha hajlandóak vagyunk mindezt továbbgondolni, nem tarthatjuk kizártnak azt sem, hogy az általunk ismert bolygók egy intelligens faj gömb alakú adattárolói, de elméletileg az sem kizárt, ha a Föld saját mágneses mezejét használnánk fel arra, hogy adatokat programozhassunk bele, a bolygót bekerítő és azt egyúttal át is járó mágnesesenergia-hálót pedig egyfajta gömb alakú merevlemezként használhatnánk fel. A cikk szerint akár extrém esetben még olyan kiskerteket is létrehozhatnánk magunknak, ahol nem magvakat, hanem adattároló egységeket vetnénk el, mindezeket pedig műholddal lehetne csak olvasni.

Mindezt a New Scientist hologram-alapú adattárolással kapcsolatos cikke ihlette, ami szerint egy holografikus módon írt DVD-n akár ezer gigabájtnyi adatot is el lehetne tárolni (a hvg.hu már jóval korábban is beszámolt a hasonló adattárolási technikák potenciális hasznáról).