Michal Lipson és társai (Cornell Egyetem), valamint Xiang Zhang és kollégái (UC Berkeley) azt állítják: láthatatlanná tevő köpenyeik gyakorlatilag olyan tükrök, amelyeknek dudorjaiban elrejthető egy tárgy. Mivel a tükör gyakorlatilag teljesen laposnak tűnik a felületén lévő aprócska szilikon nanooszlopok miatt, nem tűnik fel, hogy a tükör mögött egy tárgy rejlene. Mindez annak az optikai megfelelője, mintha egy tárgyat úgy akarnánk elrejteni lakásunkban, hogy egy vastagabb szőnyeg alá söpörjük.

Mindez megint a láthatatlanná tevő készülékek alapproblémáját veti fel: nem lehet benne mozogni. Az optikai kamuflázs-készülékek működése "csupán" annyi, hogy a fényt meghajlítják egy tárgy körül, így a megfigyelő csupán a mögötte lévő hátteret látja, magát a tárgyat nem - ezt pedig az optikai hullámhosszon megvalósítani hordható ruhaként mindeddig csak a sci-fi filmekben tudtuk.

Ami azt illeti, hogy mindkét csoport gyakorlatilag ugyanazon az elven valósította meg szinte megegyező ötletét, nem csoda: munkáik azon az ötleten alapulnak, amelyet a londoni Imperial College egyik elméleti fizikusa, Sir John Pendry vázolt fel.