A természetben a másfél-három milliméteres hangyák apró, legfeljebb ötventagú telepekben élnek egyetlen királynővel. Nem csoda, hiszen fészkeiket a legszűkösebb üregekben, például kivájt makkokban hozzák létre. A rovarok azonban már rég nem csupán erdőben élnek: a T. sessile Észak-Amerikában gyakori társbérlője az embernek. Angol nevét (coconut ant - kókuszhangya) úgy kapta, hogy a tapasztalatok szerint amikor szétlapítják, jellegzetes rumos-kókuszos illatot áraszt.
Ami meghökkentő, az a két - természeti és városi - élőhelyen tanúsított telepalkotás közti különbség. Városi környezetben ugyanis a telepek hihetetlenül felduzzadnak, az állatok több mint hatmillió dolgozót és ötvenezer királynőt számláló szuperkolóniákká is összeverődhetnek - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. Bár nem betolakodó fajról van szó, hiszen eredetileg is Észak-Amerikában honos, Buczkowski szerint mégis invázióról beszélhetünk.
Míg ugyanis a szabadon élő T. sessile bolyai megosztják élőhelyeiket más hangyafajokkal, a városi szuperkolóniák körül alig találni más hangyákat. Így azokat is távoltartják a háztól és környékétől, amelyek például hasznot hajthatnának a kertben. A faj tehát itt úgy viselkedik, mint egy klasszikus betolakodó, amely új élőhelyre tör be, és kiszorítja az eredeti fajokat.
Ötven helyett hatmillió - hangyák a városban
Nem csak az ember esetében érvényes, hogy a népsűrűség nagyobb a városban, mint vidéken. A parányi Tapinoma sessile nevű hangya még nagyságrendekkel túl is szárnyalja az emberi arányokat - állapította meg Grzegorz Buczkowski amerikai biológus. Az indianai Purdue Egyetem munkatársa kutatásának egy részét az egyetem területén is elvégezhette.
Hollywood alapjait rengették meg az év meglepetésfilmjei, két kis költségvetésű horror
Belefuthat az első brüsszeli pofonba a kormány az Alaptörvény-módosítással
A hatalomkoncentráció jegyében egy fontos pont is kikerülhet az alkotmányból, amelyet éppen az Európai Unió szorgalmaz.
