Ezzel elérhetővé válik Magyarországon az úgynevezett hibrid adathálózat, amelynek révén a hazai felsőoktatás és kutatás informatikai háttere világszínvonalúvá vált. A közlemény hangsúlyozza: a hagyományos internetet és a legkorszerűbb dinamikus pont-pont összeköttetéseket is lehetővé tevő hibrid rendszer átadása mérföldkő a magyar informatika történetében. Magyarország legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű optikai hálózata többéves kutatómunkával, világviszonylatban is a leghaladóbb technológiák alkalmazásával valósult meg.

A NIIF Intézet 20 éve végzi a magyar felsőoktatás, kutatás és közgyűjteményi hálózat informatikai hátterének fejlesztését és működtetését. A mostani fejlesztés a HBONE+ nevű, átfogó elektronikus infrastruktúra fejlesztési projekt része, amelyet az NIIF Intézet 2009-2011 között valósít meg, az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott projektek keretében, európai uniós források bevonásával. A hibrid hálózati fejlesztés a teljes HBONE+ projekt 4,2 milliárd forintos költségének mintegy felét teszi ki.

A közlemény rámutat: a fejlesztéssel a magyarországi felsőoktatási és kutatási informatikai háttér nemzetközi összehasonlításban is jelentős lehetőségekhez jut. A hálózat ugyanis a legkorszerűbb technológia alkalmazásával teszi elérhetővé a hazai kutatók, közgyűjtemények, egyetemi oktatók és hallgatók számára az egész világ kutatóit összekötő GÉANT rendszer elérését. Így hozzáférést biztosít a nagy értékű kutatási erőforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, "szuper-számítógépes" kapacitásokhoz, a kutatási információk adattáraihoz, a távoli kutatási együttműködés eszközeihez, sőt a világ különböző részein található egyedi nagyberendezésekhez is.

A fejlesztésnek köszönhetően Közép-Kelet-Európában elsőként Magyarországon alkalmazható a 40 Gbps sávszélességű technológia, 2011-től pedig a 100 Gbps technológiák, illetve az integrált menedzsmentet megkönnyítő IPoDWDM technológiák tesztelésére is lehetőség nyílik.