A Habsburgok temetkezési helyei közül csak az egyik a híres bécsi Kapucinusok temploma, ahová a napokban temették el Habsburg Ottót, az utolsó magyar trónörököst. Van például egy Nádori kripta Budán is - a család „magyar ágának” -, de még furcsább egy olyan főhercegnő sorsa, akit saját kérésére névtelen sírba temettek el, és még a források is ellentmondásosak arról, hogy pontosan hol található ez a hely.
Habsburg Ottó ausztriai temetése, szívének Pannonhalmára hozatala felkeltette az érdeklődést az osztrák (és magyar) uralkodócsalád temetkezési helyei iránt. A bécsi Kapucinusok templomában lévő császári kripta a magyar és az osztrák történelem meghatározó személyiségeinek földi maradványait rejti. A németül Kaisergruftnak nevezett temetkezési hely a maga nemében az egyik legnagyobb és legjelentősebb a világon.
A Bécs belvárosában szerényen meghúzódó épület belsejében impozáns síremlékek sorakoznak. Tizenkét császár, valamint 19 császár- és királyné nyugszik itt az osztrák Die Presse szerint. Évente kétszázezren keresik fel az idegenforgalmi látványosságként is ismert templomot, ahol Ausztria és a Német-római Birodalom uralkodóinak és családtagjaiknak a földi maradványai találhatók.
Mátyás osztrák császár (magyar királyként: II. Mátyás) hitvese, Anna 1618-ban hagyta meg végrendeletében, hogy létesítsenek számára és házastársa számára egy kapucinus kolostorban, méghozzá Bécs városfalain belül temetkezési helyet. Az építkezés 1622-ben kezdődött, és kissé vontatottan haladt a Hofburg-palota közelében. A lassú munka a harmincéves háború elhúzódásával magyarázható.
Végül 1633-ban jutott odáig az építkezés, hogy az addigra már elhunyt császári pár maradványait ide hozzák át. Azóta 146 személy kapott itt végső nyughelyet.
A legimpozánsabb sírok egyike III. Károlyé
Az egyik leghíresebb és legimpozánsabb sírhely Mária Terézia apjáé, VI. Károlyé (magyar királyként: III. Károly), az utolsó itt eltemetett személyiség pedig Habsburg Ottó, az utolsó magyar trónörökös volt az elmúlt napokban.
De itt fekszik Ferenc József császár és király, az 1848-49-es magyar szabadságharc leverője, az Osztrák-Magyar Monarchiát az I. világháborús katasztrófába belekormányzó uralkodó, valamint fia, Rudolf trónörökös és Ferenc József felesége, a Magyarországon népszerű Erzsébet királyné is.
A kalapos király, II. József és anyja, Mária Terézia sírboltja ugyanitt található, akárcsak az az I. József, akiről a Rákóczi-szabadságharc idején mondta Bercsényi Miklós: „Eb ura fakó, József császár nem királyunk!”. Napóleon egyik felesége, Mária Lujza és Zita, az utolsó császár, IV. Károly hitvese, Habsburg Ottó édesanyja ugyancsak itt talált végső nyughelyet.
A Habsburg család „magyar ágát” József nádor alapította, ő és leszármazottjai nyugszanak az úgynevezett Nádori-kriptában, Budán. (A Magyar Nemzeti Galériából lehet bejutni a kriptába, előzetes egyeztetés után.)
Stefánia, akit Pannonhalmán temettek el
Habsburg Ottót a bécsi Kapucinusoknál helyezték végső nyugalomra, de szívét a pannonhalmi apátságban helyezték el. Itt, az apátságban temettek el egy zaklatott sorsú királylányt is. Stefániáról, a belga király lányáról van szó, aki a rejtélyes körülmények között elhunyt Rudolf trónörökös, Ferenc József fiának volt a felesége. Rudolf tönkretette Stefánia életét: nemcsak megcsalta, hanem súlyos nemi betegséggel is megfertőzte, ettől meddővé lett a magyar Wikipedia szerint. Miután Rudolf szeretőjével együtt gyanús körülmények között Mayerlingben meghalt, Stefánia gyakorlatilag elmenekült a bécsi udvarból, majd férjhez ment egy magyar grófhoz, Lónyay Elemérhez.
Ekkor le kellett mondania főhercegnéi rangjáról, grófné lett belőle, mert közben a belga királlyal, apjával is megromlott a viszonya. Aztán mégis hercegné lett, amikor férjét IV. Károly császár és király (a napokban elhunyt Habsburg Ottó apja) hercegi rangra emelte. Stefánia 1945-ben a szovjet csapatok elől Pannonhalmán bujdokolva hunyt el, ezért van a sírhelye itt. Stefánia anyósa a népszerű Erzsébet királyné volt, és bár egymást nem bírták nagyon, Stefánia is kedvelt volt hazánkban - a Stefánia tortát is róla nevezték el, de például egy vagdalt is viselte a nevét. S róla nevezte el Teleki Samu az általa felfedezett kelet-afrikai tavat, amelyet azóta Chew Bahírra kereszteltek át Etiópiában.
Stefánia lánya, az anyjától elszakított Erzsébet Mária főhercegnő („Erzsi”) szintén zaklatott életet élt. Két férje is volt – az egyiknek a szeretőjére „Erzsi” állítólag rá is lőtt -, és szociáldemokrata nézetei miatt „a vörös hercegnő” néven is emlegették Bécsben. Nevét is megváltoztatta, amikor hozzáment egy szociáldemokrata politikushoz, ettől kezdve Elisabeth Petznek néven ismerték. 1963. március 16-án hunyt el az osztrák fővárosban, 79 éves korában. Kívánságának megfelelően névtelen sírban temették el, a hütteldorfi temetőben - a 22. csoport G29 sírhelyén, név nélküli fehér kereszt alatt nyugszik - a magyar Wikipedia szerint. Ugyanakkor a német nyelvű szócikk szerint a 2. csoport 72. helyén található a sírja.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
