A folyamatosan növekvő szoftver exportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott - közölte az IVSZ, hozzátéve, hogy ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. Az IVSZ szerint ezen a piacon egy munkahelyre eső átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.

A hazai IKT szektor 20 ezer vállalkozása 80 ezerembernek ad munkát szállítói oldalon. A vevői oldali informatikai munkahelyekkel illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer főt foglalkoztat, így a szektorban foglalkoztatottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe.

Laufer Tamás, IVSZ elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftver export piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT szektor duplázhatna. Magyarország kormánya egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.

Hangsúly az oktatáson és az adókedvezményeken

Az IVSZ szerint a szoftver export megduplázása 10 ezer új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2 ezer fővel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni. Az érdekvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságú lenne a természettudományos oktatás helyzetének javítása már az általános iskolákban is. Ezért tervei szerint az IVSZ e terület fejlesztésébe is hamarosan bekapcsolódik.

Laufer Tamás szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból. Az elmúlt években mindemellett az is jelentős hátrányt jelentett, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.

Piaci kilátások

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai KKV – rendelkezik éves szinten 100 millió forintot meghaladó szoftver export árbevétellel – mondta el Vityi Péter, az IVSZ szakértője. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. Míg a szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, addig a szoftver exportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent.