szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A globális felmelegedés szigorú korlátozása élénkítené a világgazdaságot azáltal, hogy elejét venné annak, hogy a hőhullámok, szárazságok és áradások több tízmilliárd dollárnyi kárt okozzanak ebben a században – mutatták ki amerikai kutatók, felbecsülve a párizsi klímaegyezmény gazdasági hatásait.

A Stanford Egyetem kutatói szerint a felmelegedés legszigorúbb, 1,5 Celsius-fokra való korlátozása előnyös lenne a világ lakossága 90 százalékának, különösen az afrikai, ázsiai és latin-amerikai szegény nemzeteknek. A világ legnagyobb gazdaságainak, köztük az Egyesült Államoknak, Kínának és Japánnak szintén hasznára válna, ha sikerülne elérni az egyezményben fő célként kitűzött 1,5 Celsius-fokos felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest. Oroszország, Kanada és az északi országok, ahol az emelkedő hőmérséklet fellendítheti a mezőgazdasági termelést és korlátozhatja az elhalálozást a nagy hidegek miatt, azon kevés nemzetek között lesznek, amelyek gazdasági károkat szenvedhetnek a felmelegedés szigorú korlátozása miatt – olvasható a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban.

És nem mellesleg: rengeteg növény- és állatfaj megmenekülne a kihalástól.

A párizsi klímaegyezményt aláíró mintegy 200 állam egyetértett abban, hogy az iparosodás előtti időkhöz képes jóval 2 Celsius-fok alatt korlátozza a földfelszíni hőmérséklet átlagos növekedését 2100-ig, célként tűzve ki az 1,5 Celsius-fokos növekedést.

A század végére a világ mintegy három százalékkal gazdagabb lenne a 1,5 Celsius-fokos cél elérésével – mondta Marshall Burke, a tanulmány vezető szerzője. "Ez mintegy 30 ezer milliárd, azaz 30 000 000 000 000 dollár halmozott előnnyel járna napjainktól 2100-ig. Ezek az előnyök eltörpítenék a fosszilis üzemanyagokról tisztább energiákra való átállás költségeit."

A globális felmelegedés már most 1 Celsius-fok feletti, és a jelen állás szerint 3 Celsius-fok felé tart, ez a trend több mint 10 százalékos GDP-gyengülést jelentene a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozásának gazdasági hatásaihoz képest. Donald Trump egy éve léptette ki az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Akkor emiatt felszólalt az elnök ellen a Facebook, a Google, az Apple, a Microsoft, a Tesla, az Amazon, a HP, a Dell, az Intel, a GE, a Twitter, a Salesforce.

A Stanford Egyetem kutatói megvizsgálták, milyen hatással volt az államokra a hőmérséklet-növekedés 1960 és 2010 között, és ezeket a hatásokat kivetítették egy melegebb, szélsőségesebb időjárással szembenéző jövőre. Más kutatók azonban megkérdőjelezték módszereiket. Bob Ward, a London School of Economics tanára szerint az eredményeket óvatossággal kell kezelni. Úgy vélte, "nem valószínű, hogy a jövőbeni globális felmelegedés hatásait egyszerűen extrapolálni lehet".

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!