szerző:
Lindner András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Sokan már népbetegségként tekintenek a több fejlett országban is egyre gyakoribb koraszülésre. Az orvostudomány nem tehetetlen, de a szakértők úgy tartják: az anya a legjobb gyógyszere saját gyermekének.

A sereghajtók között vagyunk Európában azzal, hogy Magyarországon 8,5–9 százalék között mozog a koraszülöttek aránya – ismerteti a helyzetet Szabó Miklós neonatológus, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának docense, a Magyar Perinatológiai Társaság elnöke. Igaz, Ausztria és Németország sem dicsekedhet, hiszen náluk is a magyar értékhez hasonlót regisztráltak. Az Egyesült Államokban még kedvezőtlenebb a helyzet, és az ázsiai szegény országokban is rendkívül magas a koraszülési ráta, van, ahol a 15 százalékot is eléri.

Reménykeltő viszont, hogy egyre több idő előtt világra jött apróság marad életben. Miközben a koraszülöttség még mindig a csecsemőhalandóság legfőbb oka – a tragikus esetek kétharmada ehhez kapcsolódik –, az utóbbi hat év alatt mintegy 30 százalékkal javult a babák túlélési mutatója. Hasonló trend mutatkozik Németországban is, ahol évente 60 ezer baba születik a várandósság 37. hete előtt, és a túlélési arányuk folyamatosan javul. A Német Koraszülött-gyógyító Hálózat 20 ezer babát vett nyilvántartásba, és közülük több mint kétezret most, ötéves korukban is megvizsgált. „A legtöbben egészségesek” – mondja örömmel a hálózat vezetője, Wolfgang Göpel lübecki neonatológus, ugyanakkor hozzáteszi, hogy jóval több információra volna szükség bizonyos, koraszülötteknek adott gyógyszerek mellékhatásaival kapcsolatban. Némelyik kedvezőtlen hatással lehet a csöppségek agyának fejlődésére, ám ez csak utólag derül ki, mert az intelligencia mérése csupán ötéves kortól lehetséges.

Anya fogja koraszülött kislánya kezét a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának koraszülött intenzív osztályán
©

A szövődmények rizikója dózisdependens, vagyis minél korábban jön világra egy kicsi, annál nagyobb annak a kockázata, hogy maradandó károsodás következzen be nála, és annál nagyobb a halálozás rizikója is. Ugyanakkor míg három évtizede csupán az 1500 grammosnál nagyobb csecsemőkre mondták az orvosok, hogy jó az esélyük az egészséges túlélésre, ma már az 1000 gramm fölöttiek többségénél is ez a helyzet, sőt számos 750–1000 gramm közötti koraszülött esetében is elképzelhető, hogy teljesen egészséges felnőtt váljon belőle.

Mivel a különböző fázisokban nagyok a különbségek, a koraszülöttséget további csoportokra osztják. Extrém koraszülött az, aki a 28. hét előtt látta meg a napvilágot, közülük a 22–25. héten születetteket a szürkezóna kifejezéssel is illetik, mert az ő életbentarthatóságuk kétséges. Őket követik a ma már szinte teljes sikerrel gyógyítható 28–32. hét közöttiek, és végül vannak „késői koraszülöttek” is, a 33–36. héten születettek. Ebben a csoportban a halálozási kockázat már csekély, de számos betegség nehezíti az első életnapokat, és jó néhány hosszú távú betegség rizikója magasabb, mint az időre született babáknál.

Vannak azonban aggasztó jelek is

Jelenleg a 37. hetet tartják a babák érettsége küszöbének, ám a legújabb tudományos eredmények arra utalnak, hogy ezt ki kellene tolni. Egy friss skót kutatásból, ahol félmillió iskolás gyereket vizsgáltak meg ebből a szempontból, az derült ki, hogy még a 39. héten születettek közül is többek tartoznak a speciális nevelési igényűek közé, mint akik a 40. vagy a 41. héten látták meg a napvilágot. Ebből Szabó docens szerint arra kell következtetni, hogy az optimális teljes várandóssági idő a 40–41. hét volna. Ezért aztán ma, amikor a születések világszerte nagy számban választott időpontban történnek, a legtöbb kutató úgy gondolja, hogy a választott időpont nem lehetne a betöltött 39. hétnél előbb.

A koraszülöttek körében a leggyakoribb intenzív ellátást igénylő akut problémák a légzéssel és a keringéssel kapcsolatosak. A szülést követően ugyanis számos újszülöttnek még nincs elég ereje lélegezni, mivel szervezetükben még nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben a tüdő léghólyagocskáinak felszínét beborító létfontosságú anyag. Ez, a szappanhoz hasonlatos surfactant – felületi feszültsége miatt – apró buborékokat alkot, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kilégzés idején nyitva maradjanak a léghólyagocskák.

E felületaktív anyag termelődését már a megszületés előtt is lehet serkenteni gyógyszeresen. Fenyegető koraszülés esetén az anyának adott szteroidhormon-készítménnyel csökkenthető a légzészavar súlyossága, sőt az 1500 gramm alatti babák halálozási kockázata is 30 százalékkal kisebb lesz így. Ugyanakkor a súlyos koraszülött babák többségét a szteroidos kezelés ellenére is lélegeztetni kell, és be kell adni nekik a surfactantot – hangsúlyozza a neonatológus. Ha ez megtörtént, 48–72 óra múlva a szervezet már beindítja a léghólyagocskákat borító anyag termelését.

Képünk illusztráció
©

A légzési nehézségek áthidalására, a veszélyeztetett babák életben tartására az USA-ban mesterséges méh alkalmazásával is próbálkoznak. A kutatásnak ezzel az irányával Szabó Miklós nem ért egyet: szerinte a figyelmet nem egy szuperdrága technológiára kellene fordítani, amely a jövőben is csak kevesek számára lenne hozzáférhető. Léteznek olcsó beavatkozások, amelyekkel éppúgy életeket lehet menteni. Ilyen például a korai anyatejes táplálás, amelynek alkalmazásában egy friss WHO-jelentés alapján Magyarország a második helyen áll Európában. Ha egy kis súlyú koraszülött babát életének első pillanatától kezdve az édesanyja tejével tudnak táplálni, jóval kisebb lesz a fertőzések és a betegségek rizikója.

Bizonyítottan sikeres a „kengurumódszer” is, amely arra épül, hogy a szülés utáni első hetekben kedvezően hat a baba idegrendszerének fejlődésére a szülővel való intenzív bőr-bőr kontaktus. A Pediatrics című szakfolyóiratban közölt kutatás szerint az ilyen apróságok később kevésbé lesznek agresszívek, impulzívak és kisebb eséllyel hiperaktívak, mint azok, akik életük első heteit kizárólag inkubátorban töltötték.

Másfajta gond, hogy a babák még nem készültek fel arra, hogy maguk tudják szabályozni a hőháztartásukat, és arra sem, hogy tökéletesen tudjanak enni, ezért egy ideig vénán keresztül kell táplálni őket és alkalmanként gyógyszerrel támogatni a keringésüket.

Az egyik legizgalmasabb kérdés persze az, hogy miért vannak nagy számban koraszülések. A kutatók szerint ennek nincs egyetlen oka. Széles körű egészségügyi vizsgálatok mindenesetre lényeges összefüggést mutatnak ki a szülő egészségtelen életvitele és a koraszülés kockázata között. Ilyen veszélyforrás a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a helytelen anyai táplálkozás, vagyis minden, ami egy fiatal felnőttnek magának is ártalmára van.

De okozhatja a koraszülést például a méh fejlődési rendellenessége is, valamint a várandósság immunológiai helyzetéből adódó komoly eltérések, mint a terhességi toxémia, amely viharosan jelenik meg, és nemcsak a magzat, hanem az anya életét is veszélyezteti. Mérik a méhnyak hosszát és rugalmasságát is, mert ezekből is következtetni lehet a várandósság állapotára, valamint a szülés várható időpontjára.

Korán világra jött baba
©

A genetikai összefüggéseket kutató szakértők szerint egyetlen gén sem okolható önmagában a koraszülésért. Több gén sajátos konstellációja már összefügghet vele, szoros ok-okozati kapcsolat azonban így sem mutatható ki. Mindenesetre veszélyeztetettek azok, akiknek már volt koraszülésük, valamint az ikreket váró mamák, mert csekély annak az esélye, hogy el tudják vinni a várandósságot a 40–41. hétig.

Fontos a tanácsadás, hogy korán felismerjék és elmagyarázzák a szülőknek a kockázati tényezőket. De ennél is lényegesebb a folyamatos együttműködés anya, orvos és ápolók között. Különösen érzékeny, empatikus és támogató hozzáállás kell, és annak tudatosítása, hogy az anya tulajdonképpen gyógyszere a saját gyermekének – magyarázza a neonatológus. Magyarországon jelenleg húsz, koraszülött-ellátást nyújtó neonatális intenzív centrum működik. Szabó docens szerint az ellátást sikeresebben meg lehetne szervezni, ha kevesebb ilyen centrum lenne az országban, és az újszülöttek egészségével kapcsolatos adatgyűjtések integráltan és hatékonyabban folynának. De a legfőbb prioritásként kellene kezelni az újszülöttek ellátásában fő szerepet játszó szakápoló nővérek hiányának pótlását és anyagi, valamint szakmai megbecsülését.

A cikk a HVG hetilap 2019/5. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
hvg.hu Itthon

Elege lett, távozott a Honvédkórházból a koraszülött intenzív osztály vezetője

A Honvédkórház decemberben egyszer már bezárt koraszülött részlegének működése hétfőn még újra bizonytalan volt. Bár átmenetileg sikerült elkerülni az összeomlást, a tartós működőképességre az ott dolgozók sem vennének mérget. A dolgozókra kényszerített honvédelmi alkalmazotti jogviszony miatt még a kórház többi osztályán sem ült el a vihar: van, ahol az orvosok, van, ahol a szakdolgozók távozása miatt alakulhat ki válsághelyzet.

Fotók: autókat rugdosott egy dühöngő nő Győrben

Fotók: autókat rugdosott egy dühöngő nő Győrben

Mit gondol, kap-e pénzt Németh Szilárd a receptjeiért?

Mit gondol, kap-e pénzt Németh Szilárd a receptjeiért?

Hol terem a nem-féknyúz? Már máshonnan tájékozódnak a magyar újságírók, mint 4 éve

Hol terem a nem-féknyúz? Már máshonnan tájékozódnak a magyar újságírók, mint 4 éve

Használ fogselymet? Lehet, hogy nem (azt) kellene

Használ fogselymet? Lehet, hogy nem (azt) kellene

Úgy látszik, sikerül elkerülni az idei Oscar legnagyobb botrányát

Úgy látszik, sikerül elkerülni az idei Oscar legnagyobb botrányát

22 éves világrekordot döntött meg egy 19 éves atléta

22 éves világrekordot döntött meg egy 19 éves atléta