A klímaváltozás jelentős egészségkárosító hatással bír – mutatott rá friss jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint bár egyre többen szenvednek hőstressztől, a szélsőséges időjárás hatásaitól és a szúnyogok által terjesztett betegségektől, az éghajlatváltozás elleni fellépésre fordított büdzsé mégis kevesebb, mint 1 százaléka kerül az egészségügyi szektorhoz.
Az ENSZ-szervezet a COP25 klímakonferencián a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását célzó intézkedések megvalósítására szólította fel a világ kormányait, rámutatva, hogy csupán a légszennyezettség csökkentésével évente egymillió életet lehetne megmenteni.
"Az egészségünk is megsínyli az éghajlatváltozást. Hogy miért? Mert a tüdőnk, az agyunk, a szív- és érrendszerünk megszenvedi a klímaváltozás kiváltó okait, amelyek átfedésben vannak a légszennyezettség okaival" – mondta Maria Neira, a WHO környezetügyi, klímaváltozási és egészségügyi részlegének igazgatója. A szakember szerint mindezek ellenére az éghajlatváltozás elleni fellépésre szánt büdzsé kevesebb, mint egy százaléka kerül az egészségügyi szektorhoz, ami "teljesen felháborító".
Az üvegházhatású gázok kibocsátása tavaly rekordszintet ért el, aminek nyomán a klímaszakértők arra figyelmeztetnek, hogy a globális átlaghőmérséklet jelentősen növekedhet az évszázad folyamán, "széles körű és pusztító" következményeket maga után vonva. Diarmid Campbell-Lendrum, a WHO szakértője úgy fogalmazott:
a klímaváltozás lehet a 21. század legnagyobb egészségügyi fenyegetése.
Ennek oka, hogy hacsak nem csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, akkor továbbra is aláaknázzuk az élelmiszer- és ivóvíz-ellátásunkat, rontjuk a levegő minőségét, egyszóval minden olyan tényezőt, amelyre szükségünk van a népességünk jó egészségének fenntartásához" – jegyezte meg a szakértő. Campbell-Lendrum szerint a légszennyezettségnek és a klímaváltozásnak ugyanaz a forrása.
[Gyönyörű felvétel készült a Földről, de beleborzong, ha megtudja, mit ábrázol]
A WHO becslései szerint több mint hétmillió ember hal meg évente a beltéri és kültéri légszennyezettség miatt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.
Váczi Eszter elmondta: énekesi keresetéből nem nyújthatott volna ilyen lehetőséget a gyerekeinek.
