Mítoszromboló weboldalt nyitott az Egészségügyi Világszervezet.
A hideg idő nem gyógyítja a koronavírus okozta betegséget. Ezzel kezdődik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatója. Ha másért nem, ez annyiban mindenképp érdekes, hogy megmutatja: milyen tévhiteket kell cáfolniuk a világ orvosainak.
A téli időjárásra ugyanaz vonatkozik, mint a forró fürdőre: egyik sem segít, mert az emberi test hőmérséklete (ami egészséges állapotban 36,5–37 fok) mindkét esetben nagyjából változatlan marad. Ha a vírusok már bejutottak, a külső hőmérséklet nem sokat számít. Kissé más kategóriába tartozik az a tanács, hogy a forró levegős kézszárítók sem ölik meg a vírust.
A Kínából érkező csomagok nagy valószínűséggel nem fertőzőek (erről itt írunk). És bár idehaza ez nem téma, a WHO azt is üzeni: a Covid-19 betegséget nem terjesztik a szúnyogok. És ha valaki erre gondolna: a sósvizes orröblítés nem véd meg a fertőzéstől, legfeljebb a klasszikus megfázás tüneteit enyhítheti esetleg.
Minduntalan a kézmosás vagy kézfertőtlenítés fontosságát emlegeti a WHO is – de óva int egy túlzástól. Senki ne próbálja ibolyántúli (UV) sugárzással fertőtleníti a kezét, mert az bőrbántalmakat okozhat. Úgy tűnik, többen kvarclámpával vagy hasonlókkal próbálkoztak. Szintén tájékozatlanságból adódó túlzás, ha valaki külsőleg alkohollal vagy klórral (nyilván hipóval vagy hasonló tisztítószerrel) szórja be magát. Ezek az anyagok valóban alkalmasak felületek fertőtlenítésére, de károsítják a szemet, szájat. Valamiért a WHO fontosnak tartja megemlíteni, hogy a szervezetben lévó kórokozókat ilyen módszerekkel már nem lehet ártalmatlanná tenni. (Nyilván más kategória az e célra gyártott és egyébként lassan hiánycikké váló alkoholos kézfertőtlenítők megfelelő használata.)
Gyakoribb kérdésre válaszolnak az illetékesek, amikor megerősítik: a repülőtereken és hasonló helyeken alkalmazott hőmérőzés – pontosabban hőszkennelés – csak akkor hasznos, ha valakinek már magas láza van. A fertőzöttség akár tíz napig is tartó tünet-, de legalábbis lázmentes állapotában a mérés semmit sem mutat ki.
A kutyák, macskák a WHO mostani ismeretei szerint nem terjesztik a koronavírust. Érvényes persze az általános tanács, hogy simogatás, etetés után tessék kezet mosni, mert hagyományos kórokozókat (E. coli, szalmonella) igenis be lehet szerezni tőlük.
Az talán nem nagy újság, de a WHO szintén felsorolja, hogy a tüdőgyulladás vagy az influenza elleni oltások nem védenek meg a koronavírustól. Ennek ellenére az influenzaoltás hasznos. És végül a világszervezet tapintatos fogalmazása szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a fokhagyma (amely egyébként egészséges, és ad némi védelmet a mikrobák ellen) bárkit is megvédett volna az új koronavírustól.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
