Nemcsak a denevér lehet vírushordozó, hanem az interneten rendelt műanyag kütyü is? Szerencsére az utóbbi veszély mifelénk nem túl nagy. Kínából a konténerek nemigen érkeznek egy hónapnál hamarabb Európába, annyi idő alatt pedig a koronavírus is elpusztul. Ezt erősíti meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is. Igaz, hogy a vírus akár napokig elvan, attól függően, hogy milyen felületen tapad meg, de „nagyon valószínűtlen“, hogy a vírus életben maradjon a rakodás, a szállítás, a változó hőmérséklet ellenére is. Ez olvasható a WHO koronavírusos „mítoszromboló“ oldalán, melynek legfontosabb állításait itt ismertetjük. A WHO-hoz hasonlóan elhanyagolhatónak látja ezt a fajta kínai kockázatot a CDC, az amerikai járványügyi hatóság is.

WHO

Mégsem érdektelen, amit Günter Kampf és német kutatótársai a napokban, a mostani járványhoz hozzászólva tettek közzé a Journal of Hospital Infection (a kórházi fertőzések folyóirata) hasábjain. Korábbi – a mostani járvány előtti – koronavírusokat vizsgáló tanulmányokat összegezve megállapították, hogy míg például alumínium felületeken egyes vírustörzsek már két óra alatt elpusztulnak, más felületeken, például bizonyos műanyagokon akár kilenc napig is eléldegélnek. Papírral is megeshet, hogy a kórokozók 4–5 napig megmaradnak rajta.

Táblázatukban elég nagy különbségeket gyűjtöttek ki a korábbi munkákból a kutatók, ami nyilván arra utal, hogy az emberre veszélyes és korábban ismert többféle koronavírus-törzs (hozzáértők kedvéért: SARS, MERS, HCoV) túlélőképessége eltérő. A skála néhány órától a műanyagokkal kapcsolatban említett kilenc napig terjed. (Más kérdés, hogy az állatokat megbetegítő koronavírusok 28 napig is életképesek.) Az még kutásra vár, hogy a mostani, a Covid-19-et okozó mikroba (a SARS-CoV-2)  hol áll ezen a skálán. Amíg ez kiderül, remélhetjük, hogy nem lóg ki nagyon (Kampf és társai is ezzel a feltételezéssel zárják összegzésüket), és nem éli túl a kínai utazást, amellyel példálóztunk.

Kampf et al. 2020 / Journal of Hospital Infection

Ha a felületek 30 foknál melegebbek, az rosszul érinti a vírusokat. Ami a hőmérsékletet illeti, érdemes megjegyezni, hogy mindez a külvilágra vonatkozik: ha már bejutott a vírus az emberi testbe, ott már jól érzi magát, amíg – az esetek szerencsés többségében – a láz és az immunrendszer hatástalanná nem teszi.

A vírus túlélőképességének felmérése azért fontos, mert a fertőzések nem elhanyagolható része akkor történik, amikor az emberek a szennyezett kezükkel a szemükhöz, szájukhoz, orrukhoz nyúlnak. A kezükre pedig onnan kerülhet a vírus, amit nemrég összefogdostak. Ezért is érdemes felidézni, hogy egy korábbi (a SARS és a MERS járványok okozta riadalom utáni, 2015-ös) brit tanulmány a réz koronavírus-ölő tulajdonságát méltatta. Az USA-ban hivatalosan engedélyezik is az „antimikrobiális réz“ megjelölést a megfelelő termékeken. Az EU óvatosabb: a réz biocid hatásának felhasználását egyelőre leginkább víztartályokban és csövekben hagyja jóvá.

[A WHO üzeni: ezeket tartsa be, hogy ne kapja el a koronavírust]

Mindez természetesen nem annyira a Kínából érkező megrendelések miatt érdekes, hanem azért, mert egészségügyi intézményekben, illetve forgalmas helyeken érdemes olyan anyagokból készíteni a korlátokat, kilincseket, amelyek a vírusoknak kényelmetlenek. A legalkalmasabb anyagok megtalálása további kutatásokat igényel. Addig is hasznos a rendszeres fertőtlenítés – nemcsak kórházakban, hanem mindenhol, ahol sok ember megfordul, például tömegközlekedési eszközökön.

MTI / EPA / Roman Pilipej

Kampf és társai gyakorlati tanáccsal is szolgálnak: a fertőző tárgyakon az emberre veszélyes koronavírus egy perc alatt ártalmatlanítható olyan közönséges fertőtlenítőszerekkel, mint az etanol, a hidrogén-peroxid vagy a nátrium-hipoklorit (népszerű nevén a hipó). Ügyelni kell persze a megfelelő hatóanyag-tartalomra. A tanulmányból kitűnik például, hogy a nátrium-hipoklorit koncentrációjának legalább 0,1 százalékosnak kell lennie. (Az idehaza forgalomban lévő hipó ezt bőven teljesíti, általában 5 százalékos, és erre a baktériumok ellen szükség is van, míg az érzékenyebb vírusokat kisebb adag is kiüti.) Ha valaki biztosra akar menni: a tudósok etanolból 62–71 százalékos, hidrogén-peroxidból 0,5 százalékos oldatot találtak megfelelőnek. Hasonló fertőtlenítést javasol a WHO is az idézett mítoszromboló oldalon arra az esetre, ha bárki gyanúsnak találná a Kínából érkező csomagot vagy bármilyen más felületet.

[Mutálódhatott a koronavírus, már kétféle fertőz]

Amit nem lehet fertőtleníteni, azzal pedig vigyázni kell. Például a használt papír zsebkendővel. Igaz, nem a mostani koronavírussal, hanem a megfázás régóta ismert okozóival, a rinovírusokkal szerezték a tapasztalatot, hogy a nemrég használt zsepikben a mikrobák pár óráig életképesek maradnak. Vagyis: a folyós orrú gyerekeik után takarító szülők megfertőzhetik magukat, ha nem mosnak alaposan és azonnal kezet, miután összeszedték a még nedves papírokat. Tanulságosak azok a klasszikus – ma ilyen formában talán már etikailag vállalhatatlan – rinovírusos kísérletek is (itt és itt), amelyekből az tűnik ki, hogy még a csókolózás is kevésbé ragályos, mint ha valaki kézfogás után az arcához nyúl.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.