Amióta a miniszterelnök a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy hamarosan annyi kínai vakcina érkezik Magyarországra, amennyivel beoltható az összes hatvan év feletti krónikus beteg, rengeteg, sokszor egymásnak ellentmondó információ látott napvilágot a távol-keleti országban előállított, koronavírus elleni védőoltásokról. Kínában ugyanis többféle vakcinát fejlesztenek, amelyek közül a magyar kormány a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése szerint a Sinopharm nevű állami vállalat BBIBP-CorV elnevezésű készítményéből kötött le egymillió adagot. Pécsi virológusok most összeszedték, mit is lehet tudni az oltásról.

A cikk szerzője felhívta a figyelmet arra, hogy az összefoglaló a klinikai tesztek első és második fázisából származó adatokat tartalmazza. Mint írta, ezek során általában százas nagyságrendű emberalanyon futnak a tesztelések és megfigyelések, iyenkor

• mérik a biztonságosságot (kizárják a súlyos mellékhatásokat és felmérik az enyhe, illetve közepes mellékhatások arányát az adagolás függvényében),
• illetve, hogy az előzetes állatkísérletekhez hasonlóan kivált-e mérhető immunválaszt emberben is.
• Ekkor határozzák meg a legjobban tolerálható adagolást és optimális időzítést is – azt, amely a legkevesebb mellékhatás mellett váltja ki a legjobb immunválaszt.

Ezekre alapozható a tízezres emberalanyt vizsgáló hármas fázis.

A BBIBP-CorV vakcináról jelenleg azt lehet tudni, hogy egy elölt, teljes vírust tartalmazó készítmény, amelyben az egyik leggyakrabban használt vakcina adjuváns, alumínium-hidroxid van, ez segíti abban a szervezetet, hogy a bevitt elölt vírusra irányítsa a figyelmet.

Az oltóanyagot a 18-60 és a 60-79 éves korosztályba tartozókon tesztelték, összesen 644 embert vizsgáltak, akik közül 480 kapta meg a vakcinát.

Súlyos mellékhatást a tesztelések során nem jegyeztek fel, enyhe oltási reakciók – az oltás helyén tapasztalt fájdalom, pirosodás – a végső készítményben használt koncentrációnál az esetek 29 százalékában jelentkeztek. Közepes súlyosságú mellékhatást – lázat, hányingert, hányást – 4 százalék tapasztalt.

A posztban megjegyezték: ezek hasonló, illetve valamivel jobb értékek, mint amilyenek a Pfizer vakcinájának hasonló stádiumú tesztelésekor mutatkoztak. „Abban az esetben, ugyanezen klinikai stádiumban a láz, a második adagot követően 17 és 8 százalék között jelentkezett, korcsoport függvényében.”

A vakcina által kiváltott immunválaszról azt írták: az korcsoportonként külön vizsgálva is megfelelő volt az antitesttermelés szempontjából.

Hozzátették még, hogy ebből a vakcinából és két adagot kell beadni 21 nap eltéréssel.

Korábban Duda Ernő virológus, a Szegedi Tudományegyetem professzora azt mondta a szervezetbe elölt kórokozót juttató BBIBP-CorV-ról, hogy az „egy első generációs védőoltás, ami azt jelenti, hogy olyan, mint egy fekete-fehér televízió. Nyilván a lapos, színes tévék korában nem feltétlenül kell fekete fehér televíziót használni”. Erről a pécsiek azt írták, hogy bár az ilyen vakcinák előállításához „összetettebb gyártási folyamatok kellenek, mint az újabb generációs vakcinák tekintetében, ez nem indikálja a minőséget.” Hozzátették azt is, hogy jelenleg is használnak ezen a technológián alapuló vírus ellenes oltásokat, gyermekbénulás, a Hepatitis A, a veszettség és influenza ellen.

A tényleges hatékonyságot és az esetleg jelentkező ritkább mellékhatásokat a klinikai hármas fázis (tízezres nagyságrendű tesztelés embereken) adataiból olvashatjuk majd – reményeink szerint hamarosan, ennek publikálási idejére nem találtunk adatot”

– írták.

Ha dokumentáció még nincs is a hármas fázis eredményeiről, olyan országokból már vannak adatok, ahol használják a vakcinát, s ezek

összességében 79,35%-os hatékonyságot jeleznek. Fontos megjegyezni, hogy a bejelentések alapján a súlyos megbetegedéstől ez a vakcina is százszázalékos védelmet nyújt! Ezek alapján egy klinikai hármas fázisba vonható, ígéretes vakcina képe rajzolódik ki.”

A szerző arra a kérdésre, hogy a pécsi virológusok beadatnák-e maguknak a BBIBP-CorV vakcinát, úgy válaszolt:

Amennyiben a hármas tesztfázisban is megmarad a kedvező profil, valamint az Európai Unió és a hazai szakhatóság is jóváhagyja és engedélyezi a válasz egyértelmű: igen!”

A Sinopharm vakcinájának gyártási folyamatát Pekingben vizsgálták meg a napokban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet (OGYÉI) munkatársai. A szervezet hatósági ellenőrzési főosztályának vezetője erről úgy nyilatkozott, hogy az oltóanyagot biztonságos körülmények között, korszerű gyárban állítják elő, annak hatásosságával kapcsolatban azonban további vizsgálatok szükségesek.

Egymillió adag jöhet belőle, de mit lehet egyáltalán tudni a kínai vakcináról?

Eddig körülbelül 20 millió embert oltottak be a világon a kínai Sinopharm oltóanyagával, amelyből Gulyás Gergely bejelentése szerint 1 millió dózis Magyarországra is érkezhet. Az elölt kórokozót tartalmazó oltóanyag a kínai hatóságok szerint 79 százalékos hatékonyságú, de problémát jelent, hogy a klinikai kísérletek dokumentációja egyáltalán nem elérhető.