A fehérfejű rétisasok (Haliaeetus leucocephalus) Észak-Amerika legnagyobb madarai, szárnyfesztávolságuk több mint két méter. A példányok feje, nyaka és farktollai fehérek, így kiemelkednek egyébként sötétbarna tollazatából.

Az állatok Egyesült Államok délkeleti részén az 1990-es évek óta szenvednek valamilyen idegi betegségben. Elveszítik a kontrollt testük felett és elpusztulnak. A tünetek más madaraknál is megjelentek.

A Science című tudományos lapban címlapsztoriként bemutatott vizsgálatok során Susan Wilde, a Georgia-i Egyetem tudósa felfedezte, hogy egy korábban ismeretlen kékmoszat, vagyis cianobaktérium, mely édesvízi tavakban a piroserű átokhínáron (Hydrilla verticillata) él, különböző madarakat és más állatokat betegít meg. Az általuk termelt anyag bejut a növényevő halakba, vízimadarakba vagy teknősökbe, melyeket aztán felfalnak a fehérfejű rétisasok.

Azt azonban nem tudták megállapítani, mi indítja el a méreganyag termelését a cianobaktériumokban.

Pixabay / Seaq68

A Halle-Wittenbergi Egyetemen Timo Niedermeyer szakértő azonosította a "sasgyilkos méregnek" nevezett anyagot. Amikor tudomást szerzett arról, hogy Wilde a madarak neurológiai betegségének okát a hínár levelein lévő cianobaktériumokhoz köti, mintákat kért be Georgiából. A növényekről levett baktériumokat laborban tenyészteni kezdte, majd ismét Georgiában letesztelték, valóban megmérgezi-e ez a szaporított baktérium a madarakat. A német laborból Georgiába küldött baktériumok azonban nem okoztak betegséget a madaraknál. A tenyésztett baktériumok nem voltak mérgezőek.

Ezt követően újabb mintákat vettek a tudósok, de ezúttal a levelek felszínét is vizsgálatnak vetették alá. Ekkor különleges brómvegyületeket találtak, ami által nyilvánvalóvá vált, hogy a baktériumoknak brómra van szükségük ahhoz, hogy brómtartalmú mérget termeljenek. Amennyiben a laborban tenyésztett baktériumokhoz brómtartalmú sót adtak, megbetegítették a madarakat.

Egyelőre azonban még nem világos, miért termelnek ezek a baktériumok egyes tavakban mérget, míg a másikban nem. A tudósok feltételezése szerint elképzelhető lehet, hogy egyes tavakban brómtartalmú gyomirtó szereket alkalmaznak az invazív átokhínárok ellen. Brómvegyületek ugyanakkor a természetben is előfordulhatnak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.