A német Max Planck Kémiai Intézet kutatói szerint a Toba-kitörés vulkanikus télbe taszította a bolygót, az emberek száma pedig néhány ezer főre csökkenhetett a Földön.
Régóta foglalkoztatja már a tudósokat, hogy vajon mi történhetett pontosan mintegy 74 ezer évvel ezelőtt, amikor kitört a mai Toba-tó helyén lévő vulkán. A dolog azért is érdekes, mert ez volt az elmúlt 25 millió év legnagyobb vulkánkitörése: körülbelül 2800 köbkilométer anyag kerülhetett a levegőbe, melynek hatására vulkanikus tél állt be a bolygón: 3-3,5 Celsius-fokkal csökkent a globális átlaghőmérséklet.
A kutatókat leginkább az foglalkoztatja, hogyan hatott a globális katasztrófa az akkor élő emberekre. A korábbi kutatások szerint a számuk csupán néhány ezerre zsugorodott. Egy friss kutatási eredmény most közelebb vihet bennünket ahhoz, hogy mi is történt akkor.
A Communications Earth & Environment tudományos lapban megjelent publikáció szerint a tudósok azt vizsgálták, az indonéz vulkánkitörés során kiszabadult gáz miként befolyásolta a Föld légkörét, és hogyan hatott az ózonrétegre például a trópusok felett. A kutatók ugyanis úgy vélik, olyan óriási mennyiségű kén-dioxid került ekkor a levegőbe, hogy az komoly károkat okozott az ózonrétegben.
Szergej Osipov, a német Max Planck Kémiai Intézet légkörkémikusa szerint a Toba-kitörést régóta az emberi fejlődés lassítót tényezőjeként tartják számon, ám a hőméréskletre és a csapadékváltozásra vonatkozó vizsgálatok nem szolgáltak konkrét bizonyítékokkal arra, hogy az esemény valóban az emberi populáció jelentős zsugorodását okozta volna. A szakember szerint sokkal valószínűbb, hogy a kataklizma után keletkező ózonlyukak miatt olyan mértékű ultraibolya-sugárzásnak voltak kitéve az akkor élő emberek, ami jelentősen befolyásolta az egyedszámot.
A tudósok úgy vélik, a vulkánkitörés során 2000 megatonnányi kén-dioxid került a légkörbe, ami ártott a Föld védőpajzsaként szolgáló ózonrétegnek. Ahhoz ugyanis, hogy a légkörben lévő oxigénmolekulából ózon keletkezzen, napfényre van szükség. A vulkáni hamu ugyan elnyeli az UV-sugárzást, de blokkolja is a napfényt, ami viszont az ózonréget elvékonyodásához, majd az ózonlyuk keletkezéséhez vezet.
A NASA által kifejlesztet klímamodell segítségével a kutatók kiszámították, hogy a Toba hogyan hatott a globális éghajlati ciklusra, valamint az ózonrétegre. Azt találták, a kitörés felére csökkentette a globális ózonszintet, ami Osipov szerint olyanná tehette az életet az emberek – és persze más élőlények – számára, mintha egy nukleáris háború után éltek volna a Földön. Számításaik szerint a maximális napi UV-sugárzás szintje 150 százalékkal nőhetett meg, ami nemcsak a terméshozamot csökkenthette, de néhány perc alatt szem- és bőrégést is okozhatott.
Hogy valóban így volt-e, arra konkrét bizonyítékokat még nem találtak a tudósok. Az viszont biztos, hogy a mostani kutatás jó alapot adhat a későbbi modellek számára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
