Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Kevés esélyt lát arra a NASA főfelügyeleti szerve (Office of Inspector General, OIG), hogy az Artemis-misszió az eredeti ütemterv szerint, már 2024-ben elkezdődjön, és ezzel újabb űrhajósok jussanak a Holdra.
A hivatal jelentését idéző Extreme Tech szerint a NASA dolgát több tényező is nehezíti, melyek egyike az új űrruhák: a szakemberek egy teljesen új rendszert álmodtak meg, de a velük kapcsolatos munka még nem ért véget – és nagyon úgy tűnik, hogy 2025-ig nem is fog.
A jelentés kiemeli, hogy a NASA kezdetben két különböző ruhában gondolkodott, de 2016-ban változtatott addigi elképzelésein: a már meglévő terveket egyesítve létrehozták a xEMU- (Exploration Extravehicular Mobility Unit) projektet, ami egy sokkal fejlettebb kezeslábas. A jelentés szerint a létfenntartó rendszer fejlesztése eddig 420 millió dollárba került,
de a teljes megvalósítás még további 625 milliót igényel.
A szakértők megjegyzik, hogy a Space Launch System (SLS), vagyis a NASA szupernehéz hordozórakétája is elmaradásban is van.
Trump kedvence, Biden forró kásája: mi lesz a Hold és a Mars meghódításával?
Beiktatása óta számos olyan döntést hozott az Egyesült Államok 46. elnöke, Joe Biden, amellyel elődje, Donald Trump intézkedéseinek hatását igyekszik csillapítani. Egy témával kapcsolatban viszont kimondottan távolságtartó: az űrutazásról szóló projektek egyelőre csak alig kerültek terítékre.
Az állítólagos hírek a NASA-nál egyre többet házaló Elon Muskhoz is eljutottak, aki a Twitteren közölte: ha kell, a SpaceX az űrruhákat is le tudja gyártani.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
