Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Bemutatták Indiában az első koronavírus ellen is alkalmazható DNS-alapú vakcinát – írja a BBC. A ZyCoV-D nevű oltóanyagot egyelőre csak sürgősségi használatra hagyták jóvá. A gyártó Cadila Healthcare közleménye szerint az oltottak 66 százalékánál előzte meg a szer a tünetekkel járó megbetegedést.
A vakcina hatásosságát 28 ezer önkéntesen tesztelték, fiatalokon is: ezer adagot 12-18 éves fiataloknak adtak be. A gyártó szerint a szervezetük jól tolerálta a szert.
A III. fázisú klinikai vizsgálatokat a járvány második hullámának csúcsán végezte a gyártó, amely szerint terméke hatásos a variánsok, különösen a delta ellen is. A terveik szerint évente 120 millió adagot gyártanak majd belőle évente. A ZyCoV-D az első olyan oltás a világon, amelyet nem tűvel, hanem eldobható injektorral juttatnak a szervezetbe.
A DNS-alapú vakcina működési elve nagyban hasonlít az mRNS vakcinákéhoz: megtanítja a szervezet immunrendszerét, hogy vegye fel a harcot a koronavírus ellen. Az indiai oltóanyag plazmidokat, vagyis apró DNS-gyűrűket használ. Ezek genetikai információt tartalmaznak, így jut be az oltóanyag a bőr rétegei közé. A plazmidok információt hordoznak magukbasn a sejtek számára a tüskefehérje előállításához. A tüskefehérjét a vírus arra használja, hogy megtapadjon a szervezetben, a jelenléte miatt azonban az immunrendszer akcióba lép ,és megindul az antitest-termelés.
DNS-alapú vakcinát korábban csak állatoknál engedélyeztek. Az Egyesült Államokban jelenleg 160 DNS-alapú oltóanyagot tesztelnek, többet a rákos megbetegedések, harmadukat pedig a HIV-vírus megfékezésére használnák. A DNS-vakcinák hatalmas előnye az mRNS-el szemben, hogy míg utóbbi csak -70 Celsius fok körül, ez akár már -2 és 8 fok között is tárolható.
Az eddig kifejlesztett DNS-alapú vakcinák az állatokban igen, az emberekben azonban nem működtek megfelelő hatékonysággal: nem váltottak ki ugyanolyan mértékű immunválaszt. Ennek oka az, hogy az üzenetet szállító plazmidokat a sejtek magjába szükséges eljuttatni, ami az emberi sejteknél nehézkes, főleg a felnőtteknél. Az mRNS vakcináknak – ilyen a Pfizeré vagy a Modernáé – nem kell eljutniuk a sejtmagba ahhoz, hogy hatásosak legyenek.
A ZyCoV-D másik hátránya, hogy három adagot szükséges belőle beadni. A gyártó közlése szerint vizsgálják, hogy elegendő lehet-e a megfelelő védettség kialakításához, ha csak kettővel oltanak.
(Kiemelt képünk illusztráció!)
