Az egymástól nagy távolságra történő katasztrófák is összefüggenek egymással – állapította meg az ENSZ Egyetem nemzetközi kutatócsoportja a 2020-2021-es évben történt tíz pusztító esemény pontos elemzése alapján. A vizsgálat eredménye illusztrálja, hogy az emberi tevékenység okozta katasztrófák egymással összeköttetésben vannak, egymásra épülnek és megteremtik jövőbeli katasztrófák alapjait.

A vizsgált katasztrófák között voltak az Amazonas térségében pusztító erdőtüzek, az Északi-sarkvidéken tapasztalt hőhullámok, a Kelet-Indiában és Bangladesben pusztító Amphan ciklon, a texasi hideghullám, az afrikai sáskajárás, a bejrúti kikötőben történt robbanás és a koronavírus-járvány is.

YouTube/Euronews

„Nagyon különböző eseményeket választottunk ki. Szándékosan nem csak olyan eseményekre esett a választásunk, amelyek nyilvánvalóan összefüggnek a klímaváltozással” – mondta Sebesvári Zita, az ENSZ Egyetem vezető kutatója.

A jelentés bemutatja, hogyan erősítik egymást kölcsönösen az egyes katasztrófák. Példaként említik a koronavírus-járványt és az Amphan ciklont. Amikor a ciklon megjelent a térségben, a távolság és a higiénia miatt aggódva az emberek nem vonultak el a menedékhelyekre, a veszélyes helyeken maradtak. A ciklon maga pedig rontott a járvány elleni harc feltételein, mivel károkat okozott az egészségügyi központokban. A fertőzöttek száma megemelkedett.

Az afrikai sáskajárás leküzdésére is rossz hatással volt a Covid–19. „A koronavírus miatt késtek vagy egyáltalán nem érkeztek meg a probléma leküzdéséhez szükséges eszközök. A szakemberek sem tudtak elutazni a térségbe, vagy késve érkeztek” – fejtette ki a szakértő.

MTI/EPA/Laikipia termelőszövetkezet

A bejrúti robbanás következményeinek kezelését is hátráltatta a járvány, hiszen a kórházak már így is tele voltak.

A koronavírus egyfajta katalizátora a katasztrófáknak – állapította meg az Interconnected Disaster Risks című jelentés, amely három konkrét okot nevez meg a legtöbb vizsgált katasztrófa felelőseként: ezek az üvegházhatású gázok, a nem megfelelő katasztrófakockázat-menedzsment, valamint a politikai döntések során a környezeti előnyök és költségek nem megfelelő egyensúlyozása.

Most derült ki, hogy mekkora is volt valójában a bejrúti robbanás

A bejrúti robbanássorozat immár hivatalosan is a világtörténelem egyik legnagyobbika azok közül a pusztítások közül, melyeket nem nukleáris szerkezet okozott.

„Végeredményben minden katasztrófa az emberi tevékenységből származik. Ebben az értelemben nincsenek természeti katasztrófák, csak természeti veszélyek. És aztán attól függ, hogyan bánik velük az ember” – fogalmazott a szakember.

A jelentés készítői szerint ugyanakkor pozitív dolog, hogy nemcsak a problémák, de a megoldások is összefüggésben vannak egymással. Az üvegházhatású gázok csökkenésének „messzire mutató pozitív hatása” lenne. Így minden egyén befolyásolhatja a katasztrófákat a saját viselkedésével.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.