Kell ez nekünk? Kipróbáltuk a Windows 11-et
A Microsoft rengeteg ígérettel szolgál új operációs rendszere kapcsán, de vajon megéri-e váltani a 11-es Windowsra, és ha igen, mikor? Jövünk a gyakorlati tapasztalatokkal.
A Microsoft legutóbb 2015 nyarán rukkolt elő teljesen új operációs rendszerrel, a személyi számítógépek piacát jelenleg uraló Windows 10-zel.
Idén október 5-én aztán kijött a következő nagy dobás, a sokak által már várt Windows 11, melyet mi az Asus egyik legfrissebb felsőkategóriás notebookján, a Zenbook 14X OLED-en próbáltunk ki.
Finnyás a hardverre
A legális Windows 10-zel rendelkezők a következő hetekben-hónapokban ingyen frissíthetnek Windows 11-re, de csak akkor, ha megfelelő hardverrel rendelkeznek. A redmondiak új operációs rendszere nagyon finnyás, így könnyen elképzelhető, hogy egy alig néhány éve vásárolt méregdrága számítógépen sem fog futni.
A 4 GB RAM-mal és a 64 GB tárhellyel nem lehet gond, viszont komoly kerékkötő, hogy minimum 8. generációs Intel Core, illetve legalább 2. generációs AMD Ryzen kell a Windows 11-nek. És nem amiatt, mert a korábbi chipek esetleg ne lennének elég gyorsak, hanem biztonsági megfontolásból. (Kisebb trükközéssel a hivatalosan nem támogatott hardverekre is feltelepíthető a Windows 11, ami adott esetben kiválóan is fut a régebbi masinákon, viszont fennáll a veszélye annak, hogy a későbbiekben nem érkeznek majd hozzá frissítések.)
Tesztmasinánkban az egyik legújabb 11. generációs Intel Core i7 processzor rejtőzik, ráadásul 16 GB RAM és egy 1 TB-os Samsung SSD is található mellette, így nem lehet kérdés, hogy az új Windows hasít ezen a rendszeren. A 14 colos képátlójú, 2880x1800 pixeles felbontású és szupervékony kávás OLED kijelző kiváló képminőségű, és akár 180 fokos szögben lenyitható. A laptop akár 4K panellel is rendelhető, de 14 colon bőven elegendő a WQXGA+ felbontás.
Az alig 15,9 milliméter vastag, illetve 1,4 kilogramm tömegű Zenbooknak csak a komolyabb játékok futtatása jelenthet problémát, bár ha elég stabil és gyors az internet kapcsolatunk, akkor a felhőalapú gaming szolgáltatások a legjobb minőségben élvezhetők rajta.
Bal oldalt egy HDMI-portot és két USB-C aljzatot találunk, a két kis működésjelző LED az ellentétes oldalon keresendő, csakúgy, mint a microSD memóriakártyákat fogadó bővítőslot, a jack dugalj, illetve a 3.2-es verziójú USB-A aljzat. Áramot USB-C-n keresztül fel a gép, a gyártó a korábbi 65 W-os helyett egy 100 W-os új töltőt biztosít alapáron.
A 63 Wh-s akkumulátor egy töltéssel mintegy 8-10 órányi videónézést tesz lehetővé, komolyabb nyüstölés mellett pedig körülbelül a felére csökken az üzemidő. A feszített tempó mellett közepesen felmelegedő új Zenbook Harman Kadron hangrendszere az átlagnál némileg jobban szól, de persze ebben a kategóriában nem várhatunk igazi élettel teli mélyeket és komolyabb hangerőt. A wifi a mai elvárásoknak megfelelően 6-os szabványú és szupergyors, a Bluetooth pedig 5.0-ás verziójú.
A cseppálló billentyűzeten kényelmesen gépelhetünk, az ujjlenyomat-szenzor a jobb felső sarokban lévő bekapcsológombban rejtőzik. A 13x7,5 centiméteres touchpad gombnyomásra numerikus billentyűzetté változik, de létezik olyan screenpades kivitel is a gépből, melyben itt egy teljes értékű kis érintőkijelző teljesít szolgálatot.
Új ruhában, új funkciókkal
Aki használt már valaha Windows 10-et akár csak rövidebb ideig is, az javarészt otthon érezheti magát a Windows 11-ben. Az operációs rendszer alapfunkcióinak használata nem sokat változott, legfeljebb annyit kell megszoknunk, hogy néhány dolgot új helyen és/vagy új formában találunk.
A felhasználói élmény egyértelműen javult, és bár a szépség megítélése meglehetősen szubjektív dolog, a Windows 11-re egyszerűen jobban esik ránézni, mint az elődjére. Minden egy kicsit modernebb hatású, szebben kivitelezett és jobban áttekinthető.
Olyan, mintha a fejlesztők az Apple-féle macOS-ből és a Google Chrome OS-éből merítettek volna ötleteket, de nincs ezzel semmi baj, messze nem szolgai másolásról van szó.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a tálcán középre került a Start gomb és a tőle jobbra található ikonok, illetve, ha rányomunk a Start gombra, annak hatására a tálca felett lebegve bukkan fel a Start menü. A tálcát ugyan nem lehet áthelyezni, viszont a Start gombot egyszerűen vissza lehet küldeni a képernyő bal sarkába, és ily módon sokkal Windows 10-szerűbb lesz a felhasználói élmény.
A Start menü tetején lévő keresősáv nemcsak a lokális, hanem online tartalmakra (web, OneDrive stb.) is rálát, alatta pedig kitűzött és nemrég használt appok sorakoznak. Bal oldalt alul tudunk felhasználót váltani, a főkapcsoló gomb az ellentétes oldalra került. A személyre szabási opcióknak köszönhetően utóbbi mellé egyszerűen odabiggyeszthetők a különböző sokat használt funkciók (fájlkezelő, dokumentumok, zenék, képek stb.).
Az ablakok már nem sarkosak, hanem finoman lekerekítettek, jobban mutatnak, mint eddig, és a jobb felső részükben lévő középső gomb új funkciót kapott. Elég az egeret fölé vinni, mire felbukkan egy többféle ablakelrendezési sémát felvonultató kis grafika: ennek segítségével bármikor villámgyorsan praktikusan egymás mellé szervezhetők az ablakok. És ez az elrendezés a későbbiekben is bármikor előhívható.
Az élő csempék eltűnése miatt vélhetően kevesen ejtenek majd könnycseppeket. Újult erővel tértek vissza a még a Windows 7-ben debütált widgetek, melyek a tálcáról, illetve a Win+W gombkombinációval is elérhetők. Látványosak és informatívak ezek a mini alkalmazások, viszont kár, hogy nem lehet kitenni őket az asztalra.
Mit kapunk még?
Megújult az értesítési központ és a gyorsbeállításokat felvonultató panel, valamint a gépház is teljesen átalakult. Utóbbiban elsőre talán nehezen találunk meg egyes beállításokat, de az idő haladtával rájövünk, hogy a rendszert észszerűen variálták át a redmondiak. Az OLED kijelzők esetén kisebb fogyasztással kecsegtető sötét üzemmódot továbbfejlesztették, de véleményünk szerint lehetne még mélyebb az integráció. Hiába vagyunk ugyanis sötét módban, a feladatkezelő, a jegyzettömb és egyéb gyakran használt lehetőségek világos felülettel törnek ránk.
Az előtérben futó alkalmazások a korábbiaknál magasabb prioritást élveznek, mint ahogy az Edge böngészőben is az eddiginél erősebb fókuszt kap az éppen használt lap, mellyel jelentős memóriamennyiség spórolható meg. Sebesség terén körülbelül ugyanazt kapjuk, mint a Windows 10-től, de például az alvó állapotból történő felébresztés, illetve a biometrikus azonosítás 25-30 százalékkal gyorsabb lett. Ugyancsak pozitívum, hogy a frissítőcsomagok mérete mostantól 40 százalékkal kisebb lesz.
A gamerek számára jó hír, hogy a Windows 11 támogatja az aktuális Xbox generáción debütált villámgyors betöltési technikát, a rendszer szerves részét képező Xbox applikáció pedig xCloud felhőtámogatást kapott. Ezek, valamint a teljesen újragondolt Microsoft Store frissítésként Windows 10-re is megérkezik, de a Microsoft szerint Windows 11-en érhető el a legjobb felhasználói élmény.
Egyelőre csak ígéret, de hónapokon belül állítólag meg is valósul az Android-támogatás, vagyis a lehetőség, hogy a droidos telefonokon/tableteken használt alkalmazásainkat ablakban vagy teljes képernyőn élvezzük az Amazon Appstore segítségével. A Teams olyannyira az oprendszer részévé vált, hogy a Win+C gombkombinációval bármikor szupergyorsan elérhető.
Konklúzió
+: letisztult felhasználói felület, hasznos új funkciók, biztonsági fejlesztések, ingyenes frissítésként is elérhető. –: nincsenek forradalmi újdonságok, egyes funkciókat még szokni kell, régebbi számítógépekre hivatalosan nem érhető el. |
Néhány napnyi használatot követően kijelenthetjük, hogy a Windows 11 az eddig készült legjobb Microsoft operációs rendszer. Forradalmi változásokat nem hozott és emiatt akár Windows 10.5-ként is emlegethetnénk, de több tekintetben is szebb és jobb lett, mint az elődje, így adott esetben megéri továbblépni rá – a kérdés már csak az, hogy mikor.
Nem kell elkeseredni, ha az update-re amúgy alkalmas gépünk még nem dobja fel a frissítési lehetőséget, egyrészt mert előbb-utóbb sor kerül majd rá, másrészt mert addigra vélhetően kijavítják majd a szoftverben rejtőző kisebb-nagyobb hibákat. A teszt során egyébként sem a stabilitással, sem a sebességgel nem voltak gondok, tapasztalataink szerint a Microsoft korrekt munkát végzett.
Az új gépek túlnyomó része mostantól már kapásból Windows 11-gyel kerül forgalomba, és a gépvásárlást a közeljövőben nem tervezők számára jó hír, hogy a Windows 10 2025-ig egész biztosan teljes terméktámogatást fog élvezni. Sietni és kapkodni tehát már csak emiatt sem kell, arról nem is beszélve, hogy egyes új Windows 11 funkciók a Windows 10-ben is elérhetővé válnak.
A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
