Az ENSZ szerint bár 2019 óta mintegy 10 százalékkal nőtt az internetezők száma, a világ népességének harmada továbbra sem fér hozzá.
2,9 milliárd ember, vagyis az emberiség mintegy 37 százaléka még soha nem használt internetet – állapította meg legfrissebb jelentésében az ENSZ. A szám már önmagában is igen nagy, annak fényében pedig főként az, hogy a koronavírus-járvány idején jelentősen nőtt az internethasználók tábora.
A jelentés szerint a 2,9 milliárd ember 96 százaléka fejlődő országokban él – írja a The Guardian. A lap összefoglalója alapján az ENSZ anyagából az is kiderül, hogy míg 2019-ben 4,1 milliárd embert fért hozzá az internethez, ez a szám a koronavírus-járvány ideje alatt 4,9 milliárdra nőtt.
Hirtelen olyan sokat interneteznek az emberek, hogy be kell avatkozni - átalakítja adatközpontjait a Microsoft
Amihez korábban egy évtized kellett, az most két-három év alatt megtörténik: duplázódik a forgalom az interneten. Ezért a szolgáltatások mögötti adatközpontok egyre több energiát fogyasztanak - a terhelés csökkentését ígéri legújabb vállalásaival a Microsoft.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki egyenlő módon fér hozzá az infrastruktúrához. Az ENSZ szerint több százmillióan lehetnek, akik csak ritkán tudnak internetezni, és akkor is vagy többen használnak egy eszközt, vagy olyan a hálózat sebessége, ami nem teszi lehetővé a minőségi böngészést.
A Nemzetközi Távközlési Egyesület főtitkára, Houlin Zhao szerint a jövőben azon dolgoznak majd, hogy a fennmaradó 2,9 milliárd ember számára is elérhető legyen az internet. A szakember szerint bár a 10 százalékos növekedés – a 2019-es állapothoz képest – az elmúlt évek legnagyobbja, ez a növekedés egyenlőtlen volt.
Az internet a legszegényebb országokban gyakorlatilag megfizethetetlen, a 46 legkevésbé fejlett országban élők háromnegyed pedig még soha nem tudta használni. A szakember szerint ők a digitálisan kirekesztettek, a szegénység, az írástudatlanság és a villamos energia hiánya pedig komoly akadályokat gördít a helyzet javítása elé.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
