Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A koronavírus-fertőzés elleni védőoltások közül az AstraZeneca ritka esetben egy igen komoly mellékhatást produkált: a szervezetben vérrögképződést indíthat be. Emiatt tavasszal több országban is felfüggesztették a brit oltóanyag használatát.
A BBC azt írja, hogy a brit Cardiffi Egyetem amerikai kutatókkal közösen eredt a vérrögképződés okainak nyomába, az erről szóló kutatási eredményüket pedig a Science Advances című folyóiratban publikálták. A szakemberek azt találták, hogy a vérben lévő egyik fehérjét bizonyos esetekben vonzhatja a koronavírus elleni vakcina egyik kulcsfontosságú összetevője, ami láncreakciót indíthat el a szervezetben, amelynek végén a veszélyt jelentő vérrögök alakulhatnak ki.
A kutatók két úton indították el a kutatást:
- az egyik nyom az volt, hogy azoknak a szervezetében, akiknél a vérrögképződés is megindult, szokatlan antitesteket találtak, amelyek megtámadták a vérben lévő egyik fehérjét,
- míg a másik nyom az volt, hogy a vérrögképződéssel csak egyes vakcinatípusok – a vektorvakcinák – esetében lehet számolni.
Az AstraZeneca védőoltása egy adenovírus segítségével juttatja be a szervezetbe a koronavírus genetikai kódjának egy részletét, hogy előidézze a kívánt immunválaszt a fertőzéssel szemben. A kutatók úgy vélték, hogy az adenovírus összefüggésbe hozható az egyes emberekben előforduló ritka vérrögképződéssel, ezért molekuláris szintű képeket készítettek róla.
Kiderült, hogy a vírus külső felülete képes magához vonzani a vérben lévő, a thrombocyták 4-es faktorának nevezett fehérjét, amely – ahogy fentebb is írtuk – bizonyos esetekben vérrögképződéshez vezethet. Alan Parker, a Cardiffi Egyetem egyik kutatója szerint ezzel megtalálták a kiváltó okot, de további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a teljes folyamatot fel tudják térképezni. Jelenleg úgy vélik, hogy az antitestek azért támadják meg a fehérjét, mert összetapad az adenovírussal, és betolakodónak nézi az immunrendszer. Kiemelte: a vérrögképződés rendkívül ritka mellékhatás, a koronavírus sokkal több esetben okozza ugyanezt.
Az Egyesült Királyságban eddig 50 millió AstraZeneca-vakcinát adtak be, és csupán 73 haláleset történt ezzel összefüggésben. A szakember szerint ez rendkívül alacsony arány.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
