Nem függeszti fel az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös fejlesztésű, koronavírus elleni oltóanyagának alkalmazását Magyarország – jelentette be pénteki tájékoztatóján az operatív törzs.

A kérdés azután merült fel, hogy Dánia, Izland és Norvégia egy időre leállította a teljes oltási programot a brit vakcinával, miután vérrögképződést jelentettek az oltás után. Más európai országok – köztük Ausztria, Olaszország, Észtország, Litvánia, Luxemburg és Lettország – csak az egyik szállítmány esetében döntöttek így, a többivel ugyanúgy folytatják a lakosság oltását.

Bár a lépés inkább tűnik elővigyázatosságnak, hiszen a brit gyógyszerfelügyelet mellett az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint sincs bizonyíték a trombózisos esetek és az oltás közötti összefüggésre, a brit vakcina körül kialakult hírek nem tesznek jót az egyébként is lassan haladó európai oltási programnak. Úgy tudjuk, a kialakult félelem miatt már

Magyarországon is vannak olyanok, akik nem szívesen adatják be maguknak az AstraZeneca oltóanyagát, pedig szakértői vélemények szerint erre semmilyen okuk nincs.

Ezt erősítette meg Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi főosztályának vezetője is, aki úgy fogalmazott: az EMA ajánlását tartják mérvadónak, akik szerint az oltás hatékony és biztonságos, előnyei pedig meghaladják a kockázatokat.

A koronavírus-tájékoztató oldal szerint egyébként Magyarországra március 11-ig 405 100 adag AstraZeneca érkezett meg (ez 202 550 embernek elegendő), és már nemcsak fiataloknak, hanem 60 év felettieknek is adhatják a háziorvosok. Hogy ebből eddig pontosan hányat adtak be, az a hétvégi káosz miatt sem teljesen világos, akkor 74 ezer regisztrált krónikus betegnek küldtek, majd hívtak oltásra behívó, majd azt lemondó sms-t, Gulyás Gergely szerint közülük végül 16 ezren kapták meg a vakcinát, a többit a héten pótolják. Az eddig beoltottak közül senkinél nem jelentettek súlyos reakciót.

MTI / Balázs Attila

Dominóeffektus

Az AstraZeneca oltásával kapcsolatban a múlt héten kezdtek el érkezni az aggasztónak tűnő hírek: az alsó-ausztriai Zwettl városban egy ápolónő véralvadási komplikációk miatt elhunyt, kolléganője pedig tüdőembóliával került kórházba, miután mindketten megkapták a védőoltást.

Az osztrák szövetségi egészségügyi hivatal még aznap sietett közölni, hogy nincs bizonyíték arra, hogy összefüggés van az oltás és a haláleset, illetve a megbetegedés között, de mindkét esetet alaposan kivizsgálják, és amíg az összefüggést teljes mértékben ki nem zárják, elővigyázatosságból felfüggesztik az oltást az érintett AstraZeneca-szállítmány maradék vakcináival. Később

az Európai Gyógyszerügynökség sem talált bizonyítékot arra, hogy az oltásnak és a halálesetnek bármi köze lenne egymáshoz.

Mindössze két nappal később Dánia jelentett be hasonló intézkedést, ők az egész programot felfüggesztették, hasonlóan döntött Norvégia és Izland is. Más országok csak 1-1 szállítmány esetében hoztak hasonló döntést. (Magyarországra nem jutott a szállítmányból.) Pénteken Bulgária is csatlakozott: ott maga Bojko Boriszov miniszterelnök utasította az egészségügyi hatóságokat az oltások felfüggesztésére, amíg nem érkezik meg az EMA „írásos, pontos és világosan alátámasztott diagnózisa, amelyből kiderül, hogy használható-e ez az oltás vagy sem”.

Pedig az Európai Gyógyszerügynökség már csütörtökön erről is megírta: a szóban forgó vakcina továbbra is beadható, mert egyelőre nincs arra utaló jel, hogy okozott volna vérrögképződést, de a vizsgálat folytatódik. Hangsúlyozták, hogy vérrögképződés, vagy az ahhoz hasonló esetek kialakulása nem szerepel a vakcina előzetesen jelzett mellékhatásai között. Hasonló állásfoglalást adott ki a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) is.

A már Európán kívülre gyűrűző ügyben – az oltást felfüggesztő országok közé lépett Thaiföld is –pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megszólalt. A szervezet szóvivője elmondta, jelenleg is vizsgálják az eseteket, de az AstraZeneca „egy kiváló vakcina”.

„Nagyon fontos, hogy megértsük, hogy mindenképpen folytatni kell az oltóanyag alkalmazását” – mondta.

AFP / VACHIRA VACHIRA

Az egyöntetű vélemények ellenére az AstraZeneca körül kialakult bonyodalom sokakban okozott riadalmat, ha pedig egy ország elővigyázatosságból inkább felfüggeszti egy oltóanyag használatát, az a közvélemény számára semmiképpen sem megnyugtató.

Fontos azonban leszögezni, hogy – amint azt minden érintett hangsúlyozta – a felfüggesztés minden esetben csak ideiglenes, és több helyen csak egyetlen szállítmányra vonatkozik. Ráadásul van olyan ország, ahol már a feloldásán gondolkoznak:

információink szerint Ausztriában – ahonnan az első eseteket jelentették – hamarosan újra engedélyezik az AstraZeneca használatát.

Vérrögképződésből és embóliából természetesen egyetlen eset is sok, de a hírekben sokszor az sem szerepel, pontosan hány ilyen eset volt az összes beoltott közül. Az Európai Gyógyszerügynökség adatai szerint március 10-ig összesen 30 ilyen esetet jelentettek közel 5 millió, AstraZeneca oltóanyagával Európában beoltott ember közül (ezek az összes esetet, nem a halálozásokat jelzik). Ennek aránya pedig nem magasabb, mint az általános vérrögképződéses esetek száma a társadalomban.

Az Egyesült Királyságban, ahol eddig több mint 11 millió adagot (tehát az uniós szám dupláját) adták be a vakcinából, hetente közlik a súlyosabb mellékhatásokat. A csütörtöki frissített adatok szerint eddig 3 halálos és 45 nem halálos, vérrögképződéshez köthető esetet regisztráltak. Vannak ilyen statisztikák a Pfizer–BioNTech vakcinájáról is, ott 49 esetet regisztráltak, melyből egy volt halálos.

A vakcina gyártójának szintén hasonló adataik vannak.

AFP / VACHIRA VACHIRA

„A több mint 10 millió rendelkezésünkre álló biztonságossági adat elemzése nem mutatott bizonyítékot a tüdőembólia vagy a mélyvénás trombózis megnövekedett kockázatára bármely meghatározott korcsoportot, nemet, gyártási tételt vagy a Covid-19 Vaccine AstraZeneca oltóanyagot alkalmazó országot tekintve. Valójában az ilyen típusú események előfordulása jelentősen alacsonyabb az oltottaknál, mint az oltást egyáltalán nem kapott személyeknél általában” – írták.

A hvg.hu által megkérdezett szakértők szintén kiemelték, hogy bár minden egyes esetet ki kell vizsgálni, és pontosan meg kell határozni a körülményeket, a beoltottak teljes számához képest egyelőre elenyésző, sőt ezrelékekben mérhető a súlyos mellékhatások előfordulása.

„Egyetlen halálesetet sem szabad elbagatellizálni, de a jelenleg rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy nagyobb esélyünk van Aszpirintól gyomorvérzést kapni, mint az AstraZeneca vakcinájától trombózist” – mondta egyikük.

A magyar szakértők mellett nemzetközi tudósok is arra figyelmeztetnek, hogy teljesen felesleges pánikot kelteni az ügyben.

A Politico brüsszeli kiadásának Stephen Evans, az általános egészségtani tanulmányokra és a trópusi betegségek orvoslására szakosodott neves londoni kutatóegyetem (London School of Hygiene and Tropical Medicine) professzora „rendkívül elővigyázatos megközelítésnek” nevezte az oltás felfüggesztését.

Véleménye szerint ez abban az esetben még indokolt is lehetne, ha nem lenne hiány a rendelkezésre álló vakcinákból, de ha a lépés miatt veszélyeztetett emberek nem jutnak oltáshoz, akkor ez „az elővigyázatosság hibás értelmezése”.

AFP / TOBIAS SCHWARZ

Nem jó a bizonyítvány

Az AstraZeneca körül kialakult helyzet azért is különösen szerencsétlen, mert a brit vakcina körül már máskor is voltak ellentmondások, melyek most hozzájárulhatnak a bizalmatlansághoz, még ha ok nélkül is. A vakcinára hiába adott teljes körű engedélyt az EMA, több országban sokáig csak a 60-65 év alattiaknál alkalmazták, mert nem volt elég adat a hatékonyságáról az idősebb korosztályban. Ezt azóta már a legtöbb ország megváltoztatta, így Magyarország is.

Nem tett jót az oltóanyagnak Emmanuel Macron – azóta visszavont – állítása sem, a francia elnök februárban úgy fogalmazott, hogy az oltás „szinte hatástalan” az idősek között, valamint a Handelsblatt német újság névtelen forrásra hivatkozó információja, mely szerint a 65 év feletti korosztályban mindössze 8 százalék hatásosságot mértek. Ezt az információt később a gyártó és a német egészségügyi minisztérium cáfolta, mint kiderült, a 8 százalék a klinikai kísérletekben részt vett idősek számát takarta.

Bár ezekről az állításokról később kiderült, hogy alaptalanok, a szállítás körüli problémákról ezt már nem lehet elmondani. Január végén óriási botrány tört ki, amikor az AstraZeneca jelezte az Európai Bizottságnak, hogy az első negyedévre vállalt 80 millió adag helyett csak 31 millió adagot tud leszállítani az EU-nak, és bár ezt a fenyegetések hatására később 40 millióra növelték, a mennyiség még mindig csak a fele annak, amit vállaltak.

AFP / PAUL ELLIS

A helyzet azóta nemhogy javult, hanem tovább romlott: a héten az is kiderült, hogy az AstraZeneca gyógyszergyár további csökkentést tervez az Európai Uniónak szánt oltóanyagok szállítása terén, az eredetileg ígértnek csupán egyharmadát tudja biztosítani – vagyis mindössze körülbelül 30 millió adagot – az első negyedév végéig – derül ki a cég által kiadott dokumentumból, amelybe a Reuters hírügynökség nézhetett bele.

A dokumentum szerint a brit–svéd gyógyszergyár az újabb közlés szerint március végéig 30,1 millió dózist szállít az európai integrációs szervezetnek, áprilisban pedig további 20 milliót. A mostani közlés a múlt hónapban tett ígérethez képest (amely még 40 millió adagról szólt) 25 százalékkal kisebb mennyiséget jelez előre.